Optimum - Beszéljük csak meg...

Beszéljünk egy kicsit a Brexit-ről...

2017. április 08. - hmarci007

2016. június 23. Népszavazás Nagy-Britanniában az Európai Unióban maradással kapcsolatban. Másnap reggel, 24-én reggel derült ki, hogy az emberek többsége elhagyná az Uniót. Egész pontobrexit.jpgsan 51,9%. Ez majdnem 17 és fél millió voksot jelent a távozás oldalán. Ezzel szemben állt 48,1%, valamivel több, mint 16 millió szavazat. Ami lássuk be, elég érdekes döntés volt a szavazók részéről, hiszen számtalan fórumon találkozhattak olyan "jóslatokkal", szimulációkkal, hogy milyen következményekkel járhat a kilépés. Érdekes lehet az is, hogy elsősorban Anglia és Wales támogatta a Brexitet, míg Skócia és Észak-Írország támogatta a bennmaradást.

Ma már azt is tudjuk, hogy Skócia saját népszavazást tartana az Nagy-Britanniától való leszakadásról és az Unióban maradásról, hiszen Theresa May aláírta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló levelet és el is küldte azt az Európai Tanács elnökének, Donald Tusk-nak.

Állj! Ki az a Theresa May és hogy jön ő a képbe? Nos, miután megtörtént a népszavazás a Brexitről és David Cameron megtudta az eredményét, lemondott a kormányfői és a pártvezetői (Konzervatív Párt) címéről. Az ő helyére választották May-t. Az eredmény nem csak Cameron-nak volt meglepetés, hanem még azoknak is, akik a kilépésre szavaztak. "Nem hittem, hogy a szavazatom túl sokat számítana, mert azt hittem, hogy maradni fogunk" - nyilatkozta egyikük a BBC-nek. Szintén érdekesség lehet, hogy a legnagyobb arányban Londonban voltak az EU-pártiak (75,3%), míg a legtöbb Brexit-párti Bostonban volt (75,6%). 


david-cameron-politics-britain-tory-donor-brexit-remain-eu-referendum-568453.jpg(David Cameron teljesen jogosan szomorkodik)

És hogy mivel jár a kilépés? Ez már az első pillanatokban negatív hatással volt Nagy-Britanniára nézve. Például az egyik vezető hitelminősítő, a Standard & Poor's szerint kizárt dolog, hogy Nagy-Britannia a legmagasabb "AAA" szinten maradjon. Másik negatív hatása a kilépésnek az volt, hogy a font árfolyama 1985 óta a legalacsonyabb szintre esett a dollárral szemben. Bár a Bank of England (BoE) rövid közleményében jelezte, hogy mindent megpróbálnak majd megtenni a gazdasági ls pénzügyi stabilitás fenntartásának érdekében. Mindezek mellett bezuhant a tőzsde is. A nyitás után azonnal nyolc százalékpontot esett és a következő órákban csak rosszabb lett a helyzet. Óriási hátrány a EU-ra nézve, hogy elesik az egyik legnagyobb befizetőjétől, hiszen Németország után Nagy-Britannia az, aki a legtöbbet rakja a "közösbe". Egész pontosan 11,5 milliárd euró (kb. 3507,5 milliárd forint!) az, amivel hozzájárul a közös költségvetéshez. Még akkor is ha ez többtényezős tétel, akkor is meg lehet állapítani, hogy mekkora nagyságrendű pénzekre nem kell már számítani.

Most pedig jöjjön az egyik legfontosabb kérdés. Mi lesz a kint élő dolgozó és tanuló emberekkel? A kilépéspárti honlap szerint ,,nem lesz változás a jelenleg is jogszerűen Nagy-Britanniában tartózkodó uniós állampolgárokat illetően". Újabb kérdés, hogy ez valóban így lesz-e vagy teljesen átalakul az eddigi rendszer? Mindenesetre annyi biztos, hogy legkorábban 2019. májusában hagyja el az Európai Uniót Nagy-Britannia, és az is biztos, hogy ez alatt az idő alatt nem fog sérülni az állampolgárok azon joga, ami a szabad mozgásról és munkavállalásról rendelkezik. Jelenleg mintegy 3 millió uniós polgár dolgozik Nagy-Britanniában, köztük hivatalos adatok szerint 96.000 magyar, akiket a londoni magyar nagykövetség folyamatosan tájékoztatni fog az esetleges változásokról. Érdekes lehet a diákok helyzete is a kilépést követően. Jelenleg kb. 2000 magyar tanul Angliában, akikre többé-kevésbé ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint brit társaikra. Ugyanaz a tandíj, ugyanúgy vehetnek fel diákhitelt stb. Legrosszabb esetben duplájára nő majd a tandíjak összege, mivel egyszerű külföldi diáknak lesznek minősítve. Fel kell készülni a legrosszabbra is, de ez nem valószínű, hogy bekövetkezik. 

Zárásul hadd idézzem ide Soros György (:D) szavait: ,,Az Európai Unió szétesése gyakorlatilag elkerülhetetlenné vált azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépés mellett döntött az erről szóló népszavazáson." Véleményem szerint sajnos igaza van, de ne legyünk ennyire pesszimisták és gondoljunk a legjobbakra, már amennyire egy ilyen helyzetben ezt meg tudjuk tenni.

Horváth Marcell

A bejegyzés trackback címe:

https://optimum.blog.hu/api/trackback/id/tr2412408713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alick 2017.04.09. 14:38:48

Ha valami miatt széteshet az EU, az nem a helyi kritikák, az elégedetlenség és az EU egysége szempontjából kedvezőtlen népszavazások miatt lesz, hanem az EU irányítói miatt, akik érzéketlenek ezekre a kritikákra és képtelenek úgy szemlélni a rendszert, hogy elsősorban az eurokrácia oldalán van szükség változtatásokra, nagyobb transzparenciára, deregulációra, a szubszidiaritás gyakorlatba való átültetésére.

dare 2017.04.09. 14:53:52

,,Az Európai Unió szétesése gyakorlatilag elkerülhetetlenné vált azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépés mellett döntött az erről szóló népszavazáson."

Ebben a formában, semmiképp se maradhat alternatíva senkinek.
Idézek valakitől (szándékosan nem írom kitől, mert az mindig eltereli a figyelmet a mondanivalóról), milyen helyzetet teremtett is magának Európa, picit hosszú, de érdemes elolvasni:

"Van-e szükség ideológiára?
A felvilágosodástól kezdve megindult a nyugati történelemben egy turbulens folyamat, amelyet a különféle izmusok gyors feltűnése, hódító sikere, egymással való versengése és végül kötelező kudarca jellemzett. Ha nagyon tömören kívánjuk megragadni a lényeget, akkor azt mondhatjuk: az emberiség nem kért többé az isteni gyámságból, eldöntötte, hogy a maga lábára áll, és berendezkedik egy Isten nélküli világban. A korábbi, évszázados hagyományokat félredobta és hitét immáron önmaga határtalan lehetőségeibe vetve elkezdte új bábeli toronyépítését. A folyamat egyre ádázabb, egyre türelmetlenebb és egyre véresebb történésekbe torkollt, de mindez – több konzervatív filozófus figyelmeztetése ellenére – nem az egész eseménysor újragondolását, hanem a „tökéletes, de egyelőre meg nem talált” izmus még eszeveszettebb keresését eredményezte.
A lüktető és magabiztos XIX. századot így követte a pusztító és sötét XX. század, újabb és újabb kísérletek. Mindaddig, amíg a hidegháború végére az emberiség belefáradt saját öntelt próbálkozásaiba, megcsömörlött a vitáktól és a vértől, amit az újabb és újabb izmusok állandó trónigénye hozott. Ebbe a globális undorból fakadó csendbe kiáltotta bele Fukuyama a történelem végéről szóló elméletét, amit persze ő a liberális demokrácia (mint izmus) örömteli győzelmének tekintett, de annak társadalmi visszaigazolása nem az emberek győzelmi mámorából, ideológiai meggyőződéséből, hanem rezignáltságából, békevágyából, komfortigényéből fakadt. Azóta persze azt is tudjuk, hogy a történelem nem ért véget, sőt, egyre több jel mutat arra, hogy Huntingtonnak a civilizációk összeütközéséről szóló elmélete, vagy akár Spenglernek a nyugat alkonyáról – jóval korábban írt – monumentális víziója sokkal valószínűbbnek tűnik, mint a liberális demokrácia poszt-historikus világuralma.
Mi, magyarok – és más kelet-közép-európai népek – is részesei voltunk ennek a folyamatnak, méghozzá két szinten. Egyrészt a nyugaton kiötlött világmegváltó ideológiák – sokszor fáziskéséssel, és mindig szervetlenül, még torzabb formában – hozzánk is megérkeztek. Szent István óta történelmünkön végighúzódott egy nyugat-komplexus, amely szinte a nemzeti karakterünk részévé vált. Ennek lényege a nyugathoz való idomulás újabb és újabb nagy nekibuzdulásai, majd a sorozatos csalódások és identitásválságok ördögi köre. István szelleme mindig meglódult nyugat felé, majd a kudarcot követően Koppány dacos keserűsége lett úrrá. Ettől függetlenül azonban a nyugati ideológiák, eszmei áramlatok folyamatosan megérkeztek magyar földre és ilyen vagy olyan módon megtermékenyítették az itteni szellemi erőket.
A nyugati izmus-láz itteni másik következménye egy a fentiekből fakadó, de azzal ellentétes hatás. Mivel az ideológiák szervetlenül, késve és torz formában érkeztek, ezért nem is voltak képesek olyan erővel átitatni a társadalmat, mint azt nyugaton tették. Amíg nyugaton az izmusok evolúciós küzdelmével szinte együtt lüktetett az egész társadalom, addig nálunk az ideológiai viták inkább egy felső, általában eszeveszett réteg bandaháborújához voltak hasonlóak, amelyet a társadalom nagy része értetlenül és érdektelenül figyelt. Bárki is kerekedett felül odafönn, az emberek ezt tudomásul vették, az államtól kötelezően és aktuálisan elvártaknak megfeleltek, de valódi azonosulás alig ment végbe. A dolgok a fejük felett folytak, és ezen nagyon nem is akartak változtatni. Vagyis az izmusok hatása nálunk inkább a politika-, mint a társadalomtörténetben mutatható ki. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar társadalom – főképpen vidéki – többsége sokkal többet megőrzött a korábbi évszázadok hagyományos életszemléletéből, azt ideológiai hatások csak felszínesen érintették.

dare 2017.04.09. 14:54:36

Talán meglepő, amit mondok, de a Kádár-kori magyar népre is igazak a fenti állítások. A kommunizmus ugyan nagyon sikeresen irtotta ki a társadalom vallásos szöveteit, de ez a despiritualizációs folyamat a nyugati kapitalizmusban is végbement – ugyan önként, bár annál gyorsabban. Ezen felül azonban a kádári éra sem tudta annyira megtörni a magyar társadalom hagyományosabb, konzervatívabb alapállását, mint azt általában feltételezzük. Az emberek beletörődtek a rendszerbe, elfogadták annak elvárásait, de itt sem beszélhetünk széles társadalmi azonosulásról. Mindezekből szerintem az is következik, hogy a jelenleg magát jobboldaliként vagy baloldaliként azonosító, egymás iránt sokszor kibékíthetetlen ellenszenvet tápláló, főképp idősebb társadalmi rétegek között ugyan látszólag komoly ideológiai és történelmi szakadék tátong, de a gondolkodásukban, életszemléletükben ez egyáltalán nem mutatható ki. Nagyon leegyszerűsítve, ha elmegyünk egy falusi disznóvágásra, egy kisvárosi bálba, vagy egy nagyobb város szüreti felvonulására, és ha csupán az élet hétköznapi dolgairól beszélgetünk, akkor lehetetlen volna két sorba állítani a fideszes és a szocialista résztvevőket. Ezt a hipotézist, vagyis a magyar társadalom történelmi okokból hagyományosabb, konzervatívabb és ideológiátlan beállítódását mi sem bizonyítja jobban, mint a migrációs krízisre adott – jobb- és baloldali szimpátiától független – egyértelmű és ösztönös elutasító válasza.
Amennyiben a fentieket igaznak fogadjuk el, akkor abból két dolog következik. Az egyik az, hogy a magyar társadalom jobb- és baloldalra osztása nem csupán politológiailag idejétmúlt, de szociológiailag is kifejezetten mesterséges és erőszakolt konstrukció. Egyáltalán nem fedi le a társadalom valódi törésvonalait, ezáltal egy olyan hamis megosztottságot teremt, amely ugyan kényelmes koordináta-rendszert biztosít a Fidesz-MSZP politikai váltógazdaságának, de nem hogy nem segíti, hanem kifejezetten akadályozza a magyarságot az előtte álló viták konstruktív lefolytatásában és józan megoldások keresésében. A másik következmény pedig az, hogy ha a bal- és jobboldali megosztottság egy XX. századi hamis és kártékony törésvonal, akkor a XXI. században egyrészt igyekezni kell megszüntetni azt (hídépítés), másrészt pedig választ kell adni arra kérdésre: van-e szükség ma ideológiára, és ha igen, akkor milyenre?
Meggyőződésem szerint ideológiára kellő óvatossággal, de szükség van. Iránytű és értékrend nélkül nem építhető, szervezhető, működtethető egy társadalom. A magyar nemzetről megállapítottuk, hogy történelmi és szociológiai okokból világszemlélete hagyományközpontú a nyugati társadalmakkal összevetve. Így amennyiben ideológiai keretet keresünk a XXI. századi politikai cselekvéshez, akkor járunk el helyesen, ha igyekszünk minél szervesebben igazodni a honi adottságokhoz, feltételekhez és realitásokhoz. Három tényből kell kiindulni: 1. a bal- és jobboldal idejétmúltsága, 2. a magyar társadalom konzervativizmusa és 3. a XXI. század új kihívásai. Mindezek alapján azt állítom, hogy a jelen és a jövő sikeres ideológiai kerete a magyarság számára egy modern konzervativizmus lehet.

Jakab.gipsz 2017.04.09. 16:02:40

@dare: Helyesebben látod a dolgokat mint Marcell, kissé szegényes ugyan a fantáziátok de se baj. Egy tény és biztos a jó öreg Angliának akkor jött meg az esze amikor nemet mondott a Soros-féle multikulturális nyitott társadalom gyakorlati megvalósítására és a távozás mellett döntött az angolok színe java.
Helyesen döntöttek mert a Nyitott társadalom és a módszer tana egy áltudományos, tudomány-filozófiai agyrém, nincs tudományos igénnyel megalapozva. Ez egyébként nyílt titok, legfeljebb a civil-szervezetek nem tudnak róla, a borzasztó xx. századi (zsidó) filozófia a tudományos materializmus és az ateizmus a végét járja.
Igen a végét, de ezt a végjátékot ami a kezdet is egyetemi előadó termekben kell meg vívni, átlagos műveltségű emberek pl. (politikai döntés hozók) egy kukkot sem érthetnek a levezetésből, noha minden szót ismerhetnek. Csak egy levezetés végén esik majd le nekik a tantusz, amikor mér egy új-kontextus alapján is láthatják a világot működés közben, a fáradtságért cserébe, viszont egy a jelenleginél sokkal hatékonyabb probléma megoldási (tudományos igénnyel igazolt) módszerre is szert tehetnek.

K. Popper -Soros György agyrémét nem csak lemészárolni kell és szükséges, ( a Harvard köri filozófiával egyetembe) hanem egy új-felmutatásai felszínre kell, hogy kerüljön. Ezt a munkát pedig itt magyar országon kell elvégezni, nem véletlenül vagyunk permanens stressz helyzetbe tartva, az élet minden területén.

Bafana 2017.04.09. 16:28:03

Nem baj, ha EZ az EU szétesik. A romjain majd alakul egy vízfej nélküli, kevésbé átpolitizált, gazdasági alapokra épülő EU.

dare 2017.04.09. 16:48:14

@Jakab.gipsz: Lemaradt az idézőjel a második hsz-em végéről, ezért ez az egész nem az én szegényes fantáziavilágom szüleménye (ami persze nem zárja ki az enyém korlátoltságát), hanem másvalakié. :D
Ettől függetlenül azonosulni tudok vele, ezért is másoltam be ide.
Viszont most indulok kiállni a társadalmat bomlasztó, áltudományos filozófiai agyrémet terjesztő métely ellen, mivel úgy szerintem nem lehetséges megállítani, hogy becsukjuk a kaput ezelőtt az áramlat előtt (max lassítjuk), hanem ez csak úgy lehetséges, ha harcol vele az ember.
Kontraproduktív hatást érünk el az ellehetetlenítéssel, én pedig azt nem szeretném.

Alick 2017.04.09. 18:10:48

@Bafana: Igen, célszerű lennevisszanyúlni a Közös Piac alapjaihoz, amely elsősorban a gazdasági együttműködést tartotta szem előtt.
Végülis ha egy társasházban együttműködési szinten jóban vannak a családok, abból nem következik hogy mielőbb ki kell verni a közfalakat és egy nagy kommunát létrehozni...

midnight coder 2017.04.09. 18:26:03

@dare: Van igazságod, csak azt kell ehhez hozzátenni, hogy a zsidó-keresztény-iszlamista vallás sem sokban különbözik a többi ideológiától.

midnight coder 2017.04.09. 18:31:36

@dare: "Nagyon leegyszerűsítve, ha elmegyünk egy falusi disznóvágásra, egy kisvárosi bálba, vagy egy nagyobb város szüreti felvonulására, és ha csupán az élet hétköznapi dolgairól beszélgetünk, akkor lehetetlen volna két sorba állítani a fideszes és a szocialista résztvevőket."

Ez viszont így ebben a formájában nagyon nem igaz. Ezek a feszültségek már a szocializmusban is benne voltak a társadalomban, akkor is volt egy rakás "reakciós" akik finoman szólva kissé kritikusan viszonyultak a rendszerhez, és voltak a rendszer haszonélvezői, a kommunisták. És ez megvolt a falusi disznótor szintjén is: nem volt mindegy, hogy a nagyapád kulák volt, vagy zsellér.

midnight coder 2017.04.09. 18:36:11

@Bafana: Egy nagy szar fog ezekre az alapokra épülni. A gondok pont az alapokkal vannak. Az elmúlt 30 évben ügyesen keletre exportálták az ipart, aztán sikeresen teszik ugyanezt a szolgáltatásokkal is. A munkaerő öregszik, a helyükre beengedett iszlamista kecskepásztorok nem fogják pótolni a kieső orvosokat, mérnököket. A csóró területekről történő agyelszívás egy darabig ugyan megoldja a problémát, de csak rövid távon, ráadásul csak addig, amíg biztosítani tudják az ittenihez képest 4x-es fizut. Ami nem fog menni a végtelenségig, ahogy a segílyke fizetése sem a migriknek, akikből pedig egyre több lesz. Ami ugyan papíron javítja a demográfiai adatokat, de ebből a gazdaság csak annyit fog profitálni mit mi az elmúlt 100 évben kissé felszaporodott rejtett erőforrásból.

paroma 2017.04.09. 20:32:22

@Jakab.gipsz Anglia nagyon nem a multikulturanak mondott nemet a szavazassal... A nem sok mindennek szolt, de ha a bevandorlas aspektusat nezed, akkor inkabb a korlatlan EU-beluli migracio volt a problema - kelet europaiak bizony - mint pl a muszlimok. A kivalas meglepo modon az EU-n kivuli bevandorlast fel is erositheti ha a bevandorlo politika egysegesitve lesz - es bevandorlok lesznek, mert kellenek.

MEDVE1978 2017.04.09. 21:51:10

Az EU vége... Hát szerintem akkor lehet az EU vége, ha ez maga a csúszós lejtő (Churchill anno a Hitlernek való engedést nevezte csúszós lejtőnek), tehát, ha az nemzeti exitekhez vezet - elsősorban ugye a nettó befizető országoknál. Az EU gazdasági közösségként elég jól fel van építve: a vámok, előírások stb. lebontása létrehozott egy közös piacot. Persze azokban a - nyugati és északi - országokban, ahol rengeteg tőke van ez ahhoz vezet, hogy a vállalataik döntően erősebben tudnak érvényesülni, több szektort uralnak, több profitot visznek haza. Cserébe kell valami a déli és keleti tagállamoknak is, ez a felzárkóztatási támogatás. Utóbbi ráadásul úgy van kiszámolva, hogy rendesen csöpögjön vissza a gazdaságon át a nettó befizetőknek is, ugyanakkor ha jól gazdálkodnak a "felzárkózók", akkor ők is nagyon profitáljanak vele. Hasonlóan jól megtervezett a személyek szabad áramlása, akár turizmus szempontból, akár a magyar pénzen kiképzett orvos Németországban gyógyít vagy a vendégmunkás hazautal jogcímen.
Az EU tehát jól felépített, csak néhány dolog zavarhatja meg és bombázhatja szét. Ilyen például a külső fenyegetés, mivel nincs hadereje. Ilyen maga az euro zóna, amit sajnos túl optimistán hoztak létre és a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, a szegényebb euro zóna tagokat sújtja, míg a gazdagabbakat segíti. Ilyen lenne az, ha a nettó befizetők sorra szállnának ki a buliból. Bár vannak olyan pártok, amelyek ezt képviselik, messze vannak még a hatalomtól. Sorossal ellentétben tehát szerintem ezen a részen messze a csúszós lejtő, bár Marine le Pen elég csúnyán bekavarhat még, de igazából sem Németországban, sem a Benelux államokban, sem a skandináv államokban nem fenyeget olyan párt hatalomra jutása, ami kilépne. Az utolsó fenyegető tényező, amit megemlítenék az EU saját idealizmusa és az egyes EU polgárok idealizált EU képe.
Szerintem a liberális és baloldali gondolkodás rengeteg jót, pozitívat hozott: legyen szó akár a jóléti államról, a plurális demokráciáról, a kisebbségek tiszteletéről. Viszont van, amikor a tendencia átesik a ló másik oldalára. Európában ma sok tízmillió olyan - két generáció óta jólétben élő - ember él, aki elhiszi, hogy Európa egyfajta erkölcsi fáklya, ami mutatja az utat: befogadja az éhező négert, arabot, törleszt a gyarmati "adósságából" vagy akár a németeknél, vezekel a nácik miatt. Az emberek másik része meg azt gondolja, hogy az EU egy klub, ami a kölcsönös jólét biztosításán alapul és egy ilyen klubnak bár vannak feladatai kifelé, még mindig befelé nagyobbak a kötelezettségei. Ezen az ellentéten is szétmehet az EU.

A britek kiválásánál az lesz az érdekes, hogy mi lesz a végső csomag. Az EU számára paradox módon a legrosszabb csomag - egy elhúzódó brit gazdasági válság, szenvedés - lenne hosszú távon a legjobb, mert nyilvánvalóan elrettentővé válna a további kilépni akaróknak. A realitás mégis egy csendes brexit lesz szerintem, erős, de nem drasztikus brit és kis mértékű uniós gazdasági visszaeséssel. A ránk vonatkozó hatásai még érdekesebbek lesznek:

A britek kiválása önmagában azt hiszem 20%-os nettó finanszírozási kiesést okoz. Politikailag senki nincs nyugaton olyan helyzetben, hogy ennek a pótlása mellett foglaljon állást. A 2021-től kezdődő uniós költségvetés tehát jóval kevesebb lesz, mint az előző időszaki. Ez vélhetően gazdasági lassulást okoz majd mind a periférián (nálunk), mind pedig a centrumban. 2020-tól tehát elég kemény válságok lesznek...

2017.04.09. 22:06:36

@Jakab.gipsz: Az angolok nem mondtak nemet sem Sorosnak, sem a myltikultinak. Két dolog volt a téma: a befizetés a közösbe és az európaiak szabad mozgása. Elsősorban a románokkal és bulgárokkal riogattak.
A gazdasági hatásról nem volt infó, a multikulti pedig úgy került elutasításra, hogy Farage kijelentette: az európából be nem engedett munkaerőt majd a commonwealthből pótolják. Afrika, Ázsia... tehát megint kellő információk nélkül böfögsz a világba.

Parasztlengő az imperialistáknak 2017.04.09. 22:07:34

'Németország után Nagy-Britannia az, aki a legtöbbet rakja a "közösbe". Egész pontosan 11,5 milliárd euró (kb. 3507,5 milliárd forint!) az, amivel hozzájárul a közös költségvetéshez.'

- Németország 20 mrd eurót költ migrikre csak 2017-ben

2017.04.09. 22:08:27

@Bafana: a jelen állás szerint, mire a két év letelik , a britek visszatáncolhatnak az egésztől.