Optimum - Beszéljük csak meg...

Venezuelai válság

2019. március 06. - KMartin01

CHAVEZ ÖRÖKSÉGE

Képtalálat a következőre: „chavez venezuela”
Hugo Chávez elnök 1999 és 2013 között egy 21. századi szocialista rendszert épített ki Venezuelában, amely azonban demokratikus alapokra épült, és alapvetően annak keretén belül működött. Politikája eredményei a kétezres évek közepétől váltak jól láthatóvá: a szegénység aránya a teljes lakosság körében a 2003. évi 54 százalékról 2007-re 27 százalékra csökkent. Az ország 2010-ben a GDP-je közel 15 százalékát költötte jóléti kiadásokra. Ezt a hordónként 100-120 dolláros áron eladott nyersolajból származó bevételből könnyedén lehetett fedezni – miközben az ország szinte semmit sem takarított meg belőle. 2016-ig az állam jövedelmeinek a 95 százaléka a kőolaj exportjából származott (ez az arány azóta még magasabb is lehet, de megbízható adatok hiányában csak becsülni lehet), azonban a 2014-ben bekövetkezett olajáresés jelentősen lecsökkentette az ország valutabevételét. Az olajárak zuhanásának kezdete egybeesett a Chávez által kijelölt utód, Nicolás Maduro hatalomátvételével, amely 2013-ban, demokratikus úton történt – igaz, az új elnök csupán minimális szavazatkülönbséggel előzte meg az
ellenzéki jelöltet.

Tovább

Gyurcsány Ferenc levelet írt Angela Merkelnek

Képtalálat a következőre: „gyurcsány ferenc angela merkel”
Figyelmeztette a kancellárt, hogy már nem tűrheti tovább „Orbán gazemberségét”.

A tűzoltók ruháin is spórolnak

Képtalálat a következőre: „R13-as ruha”

 A hírek szerint szilveszterkor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében két mátészalkai tűzoltó másodfokú égési sérüléseket szenvedett munka közben, mert – tűzoltói vélemények szerint legalábbis – nem volt megfelelő a ruházatuk anyaga. 

 A szolgálatparancsnok égett meg legsúlyosabban, egyértelműen a rossz, új R13-as ruha miatt. Be volt öltözve, ennek ellenére a keze égett meg úgy, hogy hetekig táppénzen volt. Ez a forrásunk úgy tudja, két másik tűzoltó enyhébb, bőrpírszerű sérülést szenvedett. Azt is mondta, hogy a problémák ellenére életet mentettek a tűzoltók, egy embert ki kellett hozni a házból.

 Egy győrteleki lakos a tűz szemtanújára hivatkozva azt mondta, hogy két tűzoltót a társaiknak ki kellett emelni munka közben a tűzből, mert rosszul lettek.

Azonban nem is csak a baleset ténye kavart vihart a tűzoltók körében, hanem az, hogy a hír körbement a szakmában, mégsem látta senki a hírekben a történeteket.

A vezetők állítólag megfenyegették a dolgozókat, hogy ha valaki kiszivárogtatja a hírt, akkor

KI FOGJÁK NYOMOZNI, KI TETTE, ÉS KI FOGJÁK RÚGNI AZ ILLETŐT.

Forrás:index.hu

Kiszivárgott egy levél a Honvédkórházból

Súlyosak az állapotok

Képtalálat a következőre: „honvéd kórház”

 

Az utóbbi időben – minden bizakodás és ígéret ellenére – egyre vállalhatatlanabbá válik a munka osztályunkon, mind emberileg mind szakmailag. És mivel lassan minden egyes műszakban azt érzem, hogy a rendszerszintű hibák miatt a saját bőrömet viszem a vásárba, ezért néhány napi szinten felmerülő kérdésben szeretnék (hivatalos) állásfoglalást kérni. (…)

 

Nem kérdés, hogy a fektető nem egy emberes munka, ennek ellenére a beosztásban (és általában a gyakorlatban is) egy ember nyakába van varrva. (…) Emiatt mindennapossá válik, hogy a bent fekvő betegek későn kapnak meg valamilyen terápiát, vagy egy vizsgálat későn történik meg, esetleg elmarad, valamint betegek napokig a fektetőben ragadnak. Ez nyilvánvaló betegveszélyeztetés, és ha bármelyik ilyen betegellátásból bírósági ügy lesz, akkor biztosan fel fog merülni kérdésként hogy ha ennyire nem volt ellátó kapacitás, akkor miért nem történt meg a készenlétes behívása, vagy az osztály lemondása. (…)

 

Annak ellenére, hogy „kaptunk új felszerelést”, a fektetőben a kis kórteremben nincsenek monitorok, és a III/3-as vizsgáló betegellátásra alkalmatlan, semmilyen szükséges felszerelés nincs benne, senki nem tölti fel a kifogyott készletet. Így a hosszú hétvége valamelyik napján nem volt benne EKG, vérnyomásmérő mandzsetta, infúzió, Heparin, branül ragasztó, lázmérő, és még pár dolog, ami most nem jut hirtelen eszembe. Csak pont az i-re, hogy a vérnyomásmérő és a pulzoximéter egyszerre nem használható. (…) A III/1 „új” monitorja is kritikán aluli, a transzport monitort pedig örömmel láttam, hogy végre más is használhatatlannak minősítette és eltüntette, miután egy teljes napot végigriasztott. Újat viszont nem láttam, csak az üres helyet… A vércukormérők rendszerint nincsenek kalibrálva, vagy éppen 1 órán át kalibrálnak, ami miatt sokszor csinálunk astrupot vércukor mérés helyett. Más vérvételi mód, több költség… Az egyetlen astrup gép naponta többször fél órán át kalibrál, ami miatt astrup nem csinálható. Cserébe nincs másik (pedig a fektetőbe is elkelne), és a laboros astrup a paraméterek egy részét nem méri… Egy egyszerű kézi vérnyomásmérő az osztályon jelentősen megkönnyítené a fekvő betegek vérnyomás kontrollját – nem kéne mindenkit ki-be tologatni a vizsgálóból paraméter kontroll céljából. (…)

 

Mondjon valaki egy olyan triázs rendszert amelyik szerint rendben van, ha egy beteg a felvételétől számított 4 óra múlva még mindig nincs „letriázsolva” (…)

 

Hol van az a pont, amikor ki lehet mondani, hogy válsághelyzet van az osztályon, az ellátandó betegekre egyértelműen kevés az ellátókapacitás (és a felszerelés), és mivel az ellátókapacitás (szakorvosi gárda) növekedése nem várható, így a meglévő erőforrásokból gazdálkodva a katasztrófamedicina irányelvei alapján átszervezzük az osztályt? (…)

 

Szóval kérdem én: hol a határ? Meddig felelünk mi a betegeinkért, és mikortól tehető felelőssé a kórházvezetés, akinek számos alkalommal jeleztük a működésképtelenségünket, de mégis lényegileg változatlan (vagy romló) feltételek mellett működésre kényszerít?

 Forrás:444.hu

Ismét külföldi kórházakat támogat a magyar kormány!

Ismét külföldi kórházakat támogat a magyar kormány, miközben hazánkban a saját kórházainkban nincs biztosítva az emberekhez méltó ellátás.

Képtalálat a következőre: „szíria korház orbán”

Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a Karmelita kolostorban fogadta Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nunciust, akinek átadta a magyar kormány szíriai humanitárius segítségnyújtásáról szóló okiratot - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedd délután.

 

 Magyarország elkötelezett a Közel-Keleten szükséget szenvedő közösségek és családok megsegítésében, és szeretne hozzájárulni a háború okozta humanitárius katasztrófa enyhítéséhez.- mondta Orbán Viktor

Emlékeztetett, hazánk határozott álláspontja továbbra is az, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell oda vinni, ahol baj van. Szolidaritása jegyében ezért Magyarország kormánya – A Hungary Helps program keretében – 505 millió forint támogatást nyújt a “Nyitott Kórházak” elnevezésű szíriai humanitárius kezdeményezést megvalósító olasz AVSI Alapítvány számára az aleppói Szent Lajos Kórház, a damaszkuszi Francia Kórház és a szintén a szír fővárosban lévő Olasz Kórház egyéves működésének biztosítására.

A kórházak fele elpusztult vagy használhatatlanná vált. Elmondta, a nemzetközi támogatással a helyi keresztény egyházak által működtetett kórházak nemcsak keresztény betegeket gyógyítanak, a muzulmánok pedig sokszor a kórházban csodálkoznak rá, hogy azoktól kapnak segítséget, akiket hitetleneknek tartanak.

Ezek az egészségügyi központok tehát a megbékélést, társadalmi összetartást is szolgálják

– hangoztatta Mario Zenari.

120 éves az Opel történelme

Képtalálat a következőre: „opel systems lutzmann”

Rüsselsheim. Az Opel egyike a világ leggazdagabb hagyományú járműgyártóinak, idén ünnepli autóépítésének 120. évét. 1899-ben – négy esztendővel a cégalapító Adam Opel halála után – indította be Sophie Opel a gépkocsik előállítását, Carl, Wilhelm és Friedrich fiai tanácsára. Ami a Majna melletti Rüsselsheim műhelyében, összesen 65 darab, kézzel előállított Opel „System Lutzmann“ Patent Motorwagennel (szabadalmazott motoros kocsi) kezdődött, tömegjelenséggé nőtte ki magát, máig több mint 70 millió jármű legyártásával. Az Opel kezdettől fogva azt tűzte a zászlajára, hogy lehetőleg hatékonyan termelve, széles körnek tegye elérhetővé az autót. Így, első német gyártóként, már 1924-ben ráállt a különösen gazdaságos futószalagos gyártásra, miáltal nagy értékesítési siker lett mind az Opel 4/12 PS „Laubfrosch“ (Levelibéka), mind az összes későbbi Opel 4 PS-változat. Az Opel P4 és a Kadett (már önhordó karosszériával) a harmincas évek igazi, műszakilag élenjáró népautói lettek. Megfizethetővé és a mindennapok kincsévé vált a „Made in Germany” és a német mérnöki tudás. E demokratizáláshoz sportautóival is hű maradt a márka: 1968-ban jelent meg az Opel GT, egy csábosan szép álomkocsi, amelyet tényleg meg lehetett vásárolni.

Az ötvenes évek óta valamennyi járműosztályban beindult a márka – az Opel Kadett, Rekord és Kapitän lett az újjáépítés és a gazdasági csoda jelképe. Olyan stílusikonok követték ezeket, mint az Opel GT, a Manta és a Monza. A nyolcvanasokban és kilencvenesekben a Corsa, az Astra és a Zafira lett bestseller, egyben a német újraegyesítés szimbóluma. A Fal leomlása és az eisenachi üzemalapítás után különösen megnőtt a Villámos márka ázsiója. 1991 és 1998 között kijött első generációs Astra 4,2 millió példányban készült – ez minden idők Opel-rekordere!

A rüsselsheimi cég mindmáig központi szereplője az autóiparnak, és olyan technikákat honosít meg valamennyi szegmensben, amelyek egyébként csak drága prémiumautókhoz elérhetőek. Tipikus például az adaptív LED®mátrixfényszóró már a kompakt Astrában (Európai Év Autója 2016), valamint a zászlóshajó Insigniában, nem kevésbé az AGR-minősítésű ergonomikus aktívülés (a Crossland X-től) vagy a biztonságot és a komfortot fokozó asszisztensek arzenálja valamennyi modellcsaládban.

Pionír-évek, a Lutzmanntól a Doktorautóig

Az Opel megvásárolta Friedrich Lutzmann anhalti gépkocsi-gyárát, és ezzel a kifutó 19. század automobil-pionírjai – például Daimler, Benz és Peugeot – közé emelkedett. Az első Opel Patent Motorwagen „System Lutzmann“ 1899 tavaszán készült Rüsselsheimben. 1901-ben egy versenyautóvá átalakított Lutzmann lett az első a Képtalálat a következőre: „opel patent motorwagen”Heidelberg-Königstuhl hegyi versenyen, ahol „nagy előnnyel ért fel a csúcsra, maga mögött hagyva a legjelentősebb német automobilgyártók” 16 konkurens járművét. Ugyanilyen tempóban haladt a fiatal vállalkozás fejlődése is. Míg az első modellek lovas kocsik közvetlen leszármazottai voltak, az Opel 1909-ben a vetélytársakat meglepően kedvező árért hozott ki egy nagyon modern kiskocsit. A 4/8 PS Opel Doktorwagent már az Opelnél konstruált és gyártott négyhengeres soros motor hajtotta. Ez lett „orvosok, állatorvosok és ügyvédek” ideális járműve, ahogy az akkori reklám ígérte. A Doktorwagen négy-ötezer márkába került, miközben sok autóért elkértek húszezret is. A tehetősek presztízsjárművei helyett ez elérhető mobilitást ajánlott mindenkinek.

Tömeges mobilizáció a Levelibékától a Kadettig

Az időközben főkonstruktőrré előlépett Friedrich és fivére, Wilhelm vezette be 1924-ben a futószalagos termelést az Opelnél. E költségkímélő nagyipari járműépítést a Ford kezdte el 1913-ban, az Egyesült Államokban. Az Opel éberen figyelte a fejleményeket más országokban. Adam Opel Franciaországban lelkesült fel vándorévei alatt a varrógépért, később pedig a System Darracq adott erős impulzust a rüsselsheimi autógyártásnak. Az Opel-fivérek ezután indították el a 4/12 PS Laubfrosch gyártását. A futószalagnak köszönhetően 4600 márkáért lehetett kapni a 60 km/órás sebességre képes kétülésest. Később már csak 1930 márkába került a „Mindenki autója“. A következő években egész járműcsalád épült a Laubfrosch technikájára. 1931-ig összesen 119.484 darab Opel 4 PS modell készült.Képtalálat a következőre: „opel kadett 1938”

Amilyen forradalmiak voltak ezek az autók a húszas években, olyannak számított a Kadett a harmincasokban. Hétmérföldes léptekkel haladt a gépkocsi fejlődése! A Kadett a sikeres Opel P4 utódaként debütált 1936-ban, önhordó karosszériával, független első felfüggesztéssel, négyhengeres négyütemű motorral és hidraulikus dobfékekkel. Ára jóval a közvetlen vetélytársaké alatt maradt: 1938-ban az Opel Kadett „Normal-Limousine“ könnyen összespórolható 1.795 márkába került.

1962-ben újraéledt a Kadett név. A Kadett A-val ismét jóval magasabbra tette a lécet az Opel. Miközben sok konkurens modell futott még kétüteműként, vagy léghűtéses farmotorral, a Kadett már vízhűtéses négyhengerest, zajtalanul kapcsolható sebességváltót és a Coupétól a Caravanig terjedő karosszériaválasztékot kínált.

A jólét autói az Olympia Rekordtól a KAD-modellekig

A világháború után elsőként teljesen újonnan tervezett Opel az Olympia Rekord. Pontonkarosszériája és krómozott cápa-fogsora új korszakot hirdetett 1953-ban. Designja az amerikai cirkálókat idézte – épp megfelelve a kezdődő gazdasági csodának. Aki sikeres volt, meg is akarta mutatni! Az Olympia Rekord Caravan pedig egy új járműjelleget vezetett be: a családi életstílus-kombit. A siker útján egy teljesen új Opel Kapitän startolt 1954-ben, az Opel Rekord P2 1960-ban jött ki, a Rekord A pedig 1963-ban – tárcsafékkel, és hamarosan hathengeres Képtalálat a következőre: „opel olympia”motorral is. Coupé, Kombi vagy Limousine kivitelben egyaránt a még ifjú Német Szövetségi Köztársaság középosztályának kedvence. 1965-ig 882.433 darab Rekord A készült. Ez aztán megnyitotta a kaput a „Nagy hármas“ előtt: 1964-ban lépett színre a Kapitän, az Admiral és a felső osztályban a Diplomat. Ezen „KAD-modellek” B-generációja a legendás De Dion hátsó híddal nyújtott páratlan komfortot. A biztonsági kormányoszlopot a Rekord C-vel vezette be az Opel, 1968-ban. Innovációk az egyre sűrűbb autóforgalomnak…

Új sportosság az Opel GT-től a Calibráig

1964-ban első európai gyártóként nyitott meg saját designstúdiót Rüsselsheimben az Opel, és már az 1965-ös Képtalálat a következőre: „opel gt”IAA-n meg is ünnepelhette világpremierjét az Experimental GT, a kontinens első koncepcióautója. Alig három évvel később a kereskedők szalonjában állt a sorozatgyártásig fejlesztett Opel GT – sportkocsi-legenda született! Nagyszériás technikája sokaknak tette elérhetővé, sláger lett. Ezt a mintát folytatva jött ki 1970-ben a Manta, az Ascona technikájával, majd 1989-ben a Vectrára épülő Calibra. Csúcsmodellje, a 204 lóerős Calibra Turbo 4x4 az aerodinamika világbajnokaként (cw 0,26) nyújtott olyan menetteljesítményeket, mint kétszer olyan drága sportautók.

Bestsellerek és trendformálók a Corsától az Amperáig

1982-ben egy kis autóval dobott nagyot az Opel. A Corsa A lefelé bővítette a kínálatot a Kadett alatt, megmutatva, hogyan lehet nagy férőhelyet teremteni kis felületen, anélkül, hogy a vezetés örömének rovására menne, és ráadásul rendben volt a gazdaságosság is. A Corsa generációi (A-tól E-ig) meggyőzően demokratizálták az egyéni motorizálást. Máig csaknem 14 millió Corsa állt forgalomba. 2019-ben indul a következő nemzedék – első ízben teljesen elektromos Corsaként. A történet folytatódik.Képtalálat a következőre: „opel corsa generations”

Ahogy meghatározta a Corsa a kiskocsik szegmensét, úgy definiálja a Zafira 1999 óta a hétüléses kompakt autókét. Zseniális ötletnek bizonyult a Zafira első generációjának a padlóba süllyeszthető harmadik üléssora; a versenytársakból fáradságosan ki kellett szedni az üléseket. A mindössze 4,32 méteres Zafirában hét utas fért el lazán, vagy pedig néhány kézmozdulattal lehetett 1,56 méter mély és 1,15 méter széles rakodópadlót létrehozni, 1700 liternyi poggyásznak. Átalakuló művész az aktuális Zafira is, amely a Flex7® Plus ülésrendszer jóvoltából másodpercek alatt alakítható át szállítóeszközből guruló klubszobává.

Egy újabb és jelentős trendformáló volt a 2009-es Genfi Autószalonon világpremierjét ünneplő Opel Ampera, amely újra definiálta az elektromos mobilitást.  A 2012-es Év Autója elektromos meghajtással megy miközben egy hatótáv növelő motor segítségével nincs limitálva a hatótávja. Az Opel a következő generációs elektromos autóját 2016-ban a Párizsi Autószalonon mutatta be. Az Ampera-e NEDC módszerrel mért hatótávja 520 kilométer köszönhetően a 60 kW órás lithium-ion akkumulátornak. És a 150 kW/204 hp teljesítményű elektromos motorral sportautóhoz mérhető gyorsulást tud produkálni. A következő elektromos Opel Rüsselsheimből jövőre érkezik a Corsa új generációjával. A Corsa-e további elektromos Opelek előfutára.

Új hatékonyság az Astrától az Insigniáig

Az Astra 2015-ös új kiadásával az Opel felfedezte a létezés könnyedségét – a kompakt autó súlya 200 kilogrammal kisebb a típuselődénél. A motorválaszték a downsizing (méretcsökkentés) stratégiáját követi: kis lökettérfogat, turbófeltöltés. Először kapható az Astrához különösen hatékony háromhengeres, közvetlen benzinbefecskendezésű motor, valamint a forradalmi LED®mátrixvilágítás, amely nappallá varázsolja az éjszakát, anélkül hogy elvakítana másokat – egyedülállóan a kompakt osztályban! Az Astra meggyőzte a vevőket és a kritikusokat is, 2016-ban az Év Autójává választották.

Képtalálat a következőre: „opel astra 2019 insignia b”

Az Insignia A első Opelként ismeri fel 2008-tól a jelzőtáblákat, és kínál AFL+ intelligens világítást. Második generációjában, miként előtte az Astra, a zászlóshajó is következetesen halad tovább a hatékonyság útján: könnyebb, takarékosabb, ugyanakkor jóval tágasabb. Különleges fénypontként kínál a sportos Insignia GSi, a Country Tourer, a Grand Sport és a Sports Tourer adaptív összkerékhajtást Torque Vectoring rendszerrel, amely a másodperc töredéke alatt osztja el a hajtónyomatékot a hátsó kerekek között. Ezt a technikát első tömeggyártóként nyújtja az Opel a középkategóriában.

Egy új jelenség, az SUV, a Mokkától a Grandland X-ig

Korunk varázsigéje az SUV. Az autósok szeretnének egy kicsit magasabban ülni, hogy jól átlássák a forgalmat, ugyanakkor élvezni a nagy utazások és a kalandkeresés hangulatát. Az Opel idejekorán felismerte ezt a trendet, és 2012-től egyedülálló autóként kínálja a B-szegmensben a Mokkát. Az opcionális összkerékhajtással kapható vagány kiskocsi kezdettől óriási siker. 2017-től felsorakozott mellette a Crossland X és a Grandland X a kompakt osztályban. Az X-család valamennyi modelljéhez kapható aktív-ülés, az Egészséges Hát Munkacsoport (Aktion Gesunder Rücken e.V. – AGR) műbizonylatával. Ergonómiailag elsőrangúan és komfortosan ülni régóta magától értetődő az Opelnél – a Patentmotorwagen „System Lutzmann“ már 120 éve is bőrkárpittal büszkélkedett.

Forrás: opel.com

Bayer Zsolt komoly pert vesztett!

Képtalálat a következőre: „bayer zsolt”

Másodfokon is megnyerte a pert Hadházy Ákos Bayer Zsolt ellen, melyet személyiségi jog megsértése miatt indított!

Hadházy két bejegyzést kifogásolt. 2017. október 31-én Bayer Zsolt arról írt, hogy ha Simicska így bedobta a gecizést, akkor „át lehet vonulni a városon egy transzparenssel, amire az van írva: Hadházy geci, Szél Detti nyeli". Egy hónappal később, november 26-án pedig egy sima „Hadházy egy utolsó, szemét, becstelen gazember" című bejegyzésében azzal kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, hogy Hadházy azt állította, a kormány nem mond igazat a nemzeti konzultáció visszaküldött íveinek számáról.

Ezek a taknyok eo ipso ilyenek, és pontosan ezen a helyiértéken kell kezelni Hadházy összes eddigi »tájékoztatóját« a korrupcióról, ezen a helyiértéken kell kezelni ezt a mocskos gazembert. És nagyon helyes: leperelni róla a gatyát is, tanulja meg végre, hol a határ" – írta Bayer.

A magyar társadalom kasztosítása


A saját magát lépten-nyomon hazafinak beállító Orbánt valójában egyáltalán nem érdekli Magyarország és a magyar nép sikere, jóléte vagy épp biztonsága, pusztán csak a saját korlátozások nélküli hatalmának a hosszú távon való biztosítására törekszik.

Azonban egyetlen diktatúrát sem lehet fenntartani valamilyen mértékű társadalmi támogatás nélkül, hisz a diktátorok sem önmagukban cselekszenek a hazájuk és a honfitársaik ellen, hanem az őket ideológiai alapon vagy épp anyagi ellentételezésért cserébe kiszolgálni hajlandó kollaboránsokon keresztül, így Orbán számára is kulcsfontosságú a magyar társadalom kasztosítása a pártállami diktatúrájának a hosszú távon való fenntarthatóságához. Ugyanis a kasztosított társadalmakban könnyen lehet az elkülönülő társadalmi rétegeket egymás ellen kijátszani és közben a diktatúra számára legfontosabb társadalmi réteget pedig minden szempontból helyzetbe hozni, a kisebbség támogatásával uralkodva a többségen (lásd Aszad és az alavita kisebbség uralkodása Szíriában).

Így az állampárt is a magyar társadalom kasztosítására törekszik a rendelet- és törvényalkotásain keresztül, egyes társadalmi rétegeket közvetlenül az állampárt helyi káderei alá rendelve (pl. közmunkások), másokat pedig ellehetetlenítve (pl. az alacsony keresetű tanárok, egészségügyi dolgozók), közben pedig egy jól körülhatárolható társadalmi réteg helyzetbe hozásával kiépítve az állampárt társadalmi bázisát is. Az anyagilag és előrejutási lehetőségekben is megbecsült társadalmi bázisnak a tagjait pedig az állampárt szavazóként is bármikor mozgósíthatja, vagy épp a honfitársaik elleni tevékenységre besúgóként is könnyen alkalmazhatja.

Ezért annak érdekében, hogy a magyarok jobban átláthassák az állampárt ténykedéseit a magyar társadalmi viszonyok eltorzítására, szerintem a független sajtónak egy olyan egységesen használható digitális indikátort kellene létrehoznia, amelyet az elektronikus formában megjelenő cikkek mellé lehetne odahelyezni. Ez a digitális indikátor a működési elvében gyakorlatilag egy lakmuszpapírra hasonlítana, csak itt a sav-bázis kimutatása helyett az állampárt cselekedeteinek a társadalmi rétegekre való hatását lehetne bemutatni, a jövedelmi szintek, pártreferenciák, lakóhelyek, iskolázottság és többek közt nemek alapján is. Az egységes digitális indikátornak a korábbi cikkek mellett is való visszamenőleges elhelyezésével és az eredményeknek egy nyílt adatbázisba való automatikus feltöltésével az átlagemberek is egyetlen szempillantás alatt átláthatnák, hogy az állampárt cselekedetei mennyire a magyar társadalom szándékos eltorzítására irányulnak, közben kialakítva egy a hataloméhes Orbánt támogatni hajlandó kedvezményezett társadalmi réteget is.

A magyarok kizsákmányolása

Képtalálat a következőre: „magyar gazdaság”

Magyarország jelenlegi gazdaságpolitikája egyszerre tükrözi Orbán hatalmi céljait a magyarok
jogfosztott alattvalókká való degradálásán keresztül, és Orbán gazdasági céljait a magyarok olcsó
munkaerőként való kizsákmányolásán keresztül.

Ezt még inkább megerősíti a "Rabszolgatörvény" néven elhíresült módosítás a Munka törvénykönyvében.

A két fő kifogás:

  • 400 óra éves túlórakeret
  • 3 évenkénti elszámolás az egyenlőtlen munkabeosztásban dolgozóknak.


Ugyan a munkavállalói jogok korlátozásával és az alacsony munkabérekkel Magyarország
összeszerelő üzem jellege tovább erősíthető, de mivel egy közösségi vezetőnek nem a honfitársainak
a nyomorba taszításán és eltaposásán, hanem azok boldogulásán és felemelésén kell munkálkodnia,
ezért a tisztes megélhetést biztosító munkabéreknek az elérése nagyon is lényeges szempontnak
kellene lennie.

Ráadásul a túlságosan alacsony magyarországi munkabérek miatt a lakosság fogyasztása is alacsony
szintű és rendkívül árérzékeny is, így például a magyar mezőgazdasági termelőket is könnyen ki
tudják szorítani a szűkös hazai piacról azok a tőkeerős külföldi termelők, amelyek dömpingárakkal
képesek piaci részesedést kiharcolni maguknak a magyar termelők csődbe juttatásán keresztül.

Azon termékek esetében, amelyeket a legsúlyosabban érint a
termelési költségeket sem fedező fogyasztói áraknak a kialakulása, hatósági árszabályozással
minimális fogyasztói árakat kéne meghatározni kizárólag a kiskereskedelmi szektor
tekintetében. Értelemszerűen a minimális fogyasztói árak minden érintett termék esetében a magyar
termelők előállítási költségei alapján kerülnének meghatározásra.

Ezáltal a tejtől a sertéshúson át a mézig egyes termékek kiskereskedelmi átlagárai jelentősen
megdrágulnának, de ennek kompenzálására és az árak lehetőség szerinti szinten tartására ezen
termékek áfakulcsa drasztikusan csökkentésre kerülne. Így a magyar termelőknek a kiskereskedelmi
értékesítésben nem kellene számukra megnyerhetetlen árversenyekbe bocsátkozniuk, és a
kormányváltást követően felfutó a hazai termékeket népszerűsítő kampányoknak köszönhetően a
piaci részesedésüket is jelentősen növelni tudnák.

Mivel a hatósági árszabályozás kizárólag a kiskereskedelmi szektort érintené, így az áfakulcs
csökkenésében érintett termékeiket közvetlenül a fogyasztóknak értékesítő termelők jelentős
árelőnyre tudnának szert tenni például a szupermarketek polcain árusított import termékekkel
szemben.