"A Magyar Országgyűlés 2014. február 6-án 256 igen, 29 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a magyar-orosz atomenergetikai együttműködésről szóló egyezmény kihirdetését szolgáló T/13628. számú törvényjavaslatot. A szavazáson résztvevő képviselők 89,2 százaléka támogatta a nemzetközi szerződést. Az előkészítő munka elvégzésére az MVM csoport 2012. július 26-án hozta létre az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot"
- áll mindez (és még sok más) Paks II. honlapján.
2016 szeptemberében a beruházás megkapta a környezetvédelmi engedélyt, bár az első fokon meghozott határozatot több környezetvédelmi szervezet is megfellebbezte, a telephelyengedélyt az Országos Atomenergia Hivatal mondjuk megadta, ami jogerőre is emelkedett. Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos elmondása szerint az Európai Bizottság (EB) márciusban lezárta a Paks II. beruházás állami támogatására vonatkozó vizsgálatot, ezzel szabad utat adva a projekt megvalósításának. Véleménye szerint az EB kimondta, hogy a projekt nyereségtermelés képes és nem okoz nagy torzulást a hazai energiapiacon.
Az más kérdés, hogy ha Aszódi Attila véleménye mennyire mérvadó Margrethe Vestager, az európai gazdasági versenyt felügyelő EU-biztosa véleményével szemben, mert az ő állítása szerint az Európai Bizottságnak nem feladata, hogy amiatt vegzáljon egy beruházást, mert veszteséges és rengeteg pénzbe kerül. Ha tehát Magyarország felvállalja a bővítést, az a saját döntése és boldoguljon vele, ahogy tud. Mindezek mellett az EB azt is megállapította, hogy a beruházás csak piaci alapon nem valósítható meg és állami támogatásra is mindenképpen szükség lesz. Ezen megállapítás "véletlenül" pont egybevág a Greenpeace Magyarország megbízásából készült Candole Partners-tanulmány következtetéseivel, mely azt is kimutatta, hogy Paks II. üzemeltetéséhez akár évi 285 milliárd (!) forint állami támogatásra is szükség lehet.
Sajnos kár tagadni, hogy Paks II. csak tovább növelné az amúgy is súlyos orosz energiafüggőséget (lásd kőolaj és földgáz). Készült egy érdekes reprezentatív közvélemény-kutatás, melyből kiderül, hogy a magyar emberek többsége elutasítja az orosz hitelből, orosz állami vállalat (Rosatom) által épített Paks II-t. Ellenben ezen az emberek sokkal inkább támogatják a megújuló energiaforrásokat. A már feljebb említett 285 milliárd forintból, akár 253 ezer hazai háztartás áramszükségletét is meg lehetne oldani - derül ki szintén a Candole Partners-tanulmányból.
,,Az állami támogatás azt jelenti, hogy az új atomerőművet a magyar lakosságnak kéne megfizetnie. Az Unió által támasztott feltételekkel pedig tovább növekedtek a projekt kockázatai és várható veszteségessége. A mai brüsszeli döntés még egyértelműbbé teszi: Paks II-t nem szabad megépíteni Magyarországnak"
- mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország energiakampány-felelőse.
Paks II-ről többször is megpróbáltak ellenzéki politikusok népszavazási kérdést indítani a Nemzeti Választási Bizottság felé, mind hiába. Az NVB tagjainak többsége a kérdések megtagadásakor többször hivatkozott arra, hogy azok nem felelnek meg a választópolgári és jogalkotói egyértelműség követelményének. A Párbeszéd erre az indoklásra, úgy reagált, hogy az NVB
,,rossz szokásához híven politikai megrendelést teljesített. A kifogás teljesen megalapozatlan, és csak azt bizonyítja, hogy az NVB a jogszerűség helyett a párthűséget tekinti vezérlő elvnek."
Íme a kérdések:
- ,,Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosította a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?"
- ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan új energiastratégiát fogadjon el, amely minden más energiatermelési megoldáshoz képest elsőbbséget ad a megújuló energiának?"
- ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány éljen a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló szerződésben foglalt jogszerű felmondás lehetőségével?"
- ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse, hogy a megújuló energia lakossági használata minden más energiaforrást megelőzzön?"
- ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a következő 50 évben atomenergetikai beruházás valósuljon meg Magyarországon?"
Az első kérdés Jávor Benedek (Párbeszéd) kérdése volt, melyet azzal az indokkal utasított el az NVB, hogy a kérdés nem volt egyértelmű, mert nem világos, hogy mit jelent az előnyben részesítés.
A második kérdés Szél Bernadett (LMP) tollából származik, melyet azért utasítottak el, mert ez a kérdés sem volt egyértelmű abban a tekintetben, hogy mit jelent az ,,elsőbbséget ad" kifejezés.
A harmadik kérdés szintén Szél Bernadetté volt, ami tiltott tárgykörbe tartozik, ezért szintén elutasításra került.
A negyedik kérdés Ungár Péter LMP-elnökségi tag kérdése volt, de ez sem volt egyértelmű.
Az ötödik kérdés, Ungár második kérdése egy eredményes népszavazás esetén nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettség végrehajtását érintené, még akkor ism ha nincs megjelölve az érintett törvény. Emellett a népszavazás 3 évig köti az Országgyűlést és a kérdésben megfogalmazott 50 év jelentősen túlmutat ezen időkorláton.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, a paksi atomerőmű jóval olcsóbban állíthat majd elő áramot, mintha azt a nemzetközi piacról finanszíroznánk. Az államtitkár elmondása szerint a beruházás 2018-ban indul majd el, és csúszás esetén sem történhet meg, hogy a két blokk 10 éven át egyszerre működjön. Az államtitkár szerint nem várható, hogy sokszorosára növekedjenek a költségek (ami most is 3000 milliárd forint), sőt, esküt tett arra, hogy nem fognak emelkedni a költségek. Azt most hagyjuk, hogy mennyit ér az ő esküdözése (khm Puskás stadion).
Ha már költségemelkedések, akkor ugye korrupció. Magyarország a 2016-os adatok alapján az 57. helyet foglalja el a Transparency International által készített Korrupció Érzékelési Indexen (CPI). Ez 2011 óta a legrosszabb eredmény. Ezzel a hellyel egy szintre kerültünk Romániával és Jordániával. Európában nálunk rosszabb helyzet a felmérés szerint csak Olaszországban, Görögországban és Bulgáriában van. Arról már nem is beszélve, hogy a kormány a Paks II-vel kapcsolatos iratokat, szerződéseket 30 évre titkosította.
Véleményem szerint Magyarország sokkal jobban járt volna, ha nem atomenergiába fektet be, hanem a megújuló energiákba: szélerőművek, napelemek, geotermikus erőművek stb. Ezzel elkerülhetővé válna a még nagyobb orosz-függőség is és nem adósodnának el az elkövetkező pár generáció tagjai sem.
Horváth Marcell
