Nagy fába vágom most a fejszémet, ezzel a cikkel, mint első tudományos cikk az oldalon, de azért megpróbálom. Először is kezdjük az autózás történetével. Az első négyütemű belső égésű motort Nikolaus August Otto készítette el 1876-ban, aki "csak" egy kölni származású utazó kereskedő volt. Ezt a motort használta fel elsőként Karl Friedrich Benz 1866-ban. A teljesen maga szerkesztette járművet, melyet csak 3 kerékkel látott el, Benz Patent-Motorwagen-nek nevezte el. A mai gyártósoros technológiától teljesen eltérő módon szerelték össze ezeket a kocsikat. Kézzel. A Ford T-modell volt az első autó, ami ilyen gyártósoron készült. Fontosnak tartom kiemelni a T-modell magyar vonatkozást, hiszen Galamb József volt a Ford gyár első főmérnöke, akinek a tervei alapján elkészült az első Ford típusú gépjármű.

Ezek az első, kezdetlegesnek mondható, ám abban az időben igazi kuriózumnak tartott közlekedési eszközök először csak hintók, korabeli lovaskocsik külsejét kapták, tele derékszöggel, nagy légellenállással, bár akkor még esz senkit sem zavart, hiszen ezekkel az alkalmatosságokkal találkoztak nap mint nap és a motor teljesítményét sem rontotta óriási mértékben. Ám ahogy egyre jobb motorokat fejlesztettek ki, szükségessé vált az aerodinamikusabb dizájn. Ennek a gondolatnak volt talán az első képviselője Ferdinand Porsche a Volkswagen Bogár típusú autókkal (1937). Itt már megjelent az autó szinte egész felületét befedő karosszéria, kényelmesebb, elszeparált utastér, ami szélvédővel is védte az utasokat a menetszéltől. Ezek mellett helyett kapott még a csomagtartó, a pótkerék és a különálló sárvédők. Röviden összefoglalva: az autóipar folyamatosan fejlődött és fejlődik most is.

És akkor térjünk át az elektromos autókra. Ha már a T-modellnél volt magyar érdekeltség, akkor itt miért ne lenne? Ugyanis Jedlik Ányos 1828-ban kifejlesztette az elektromotort, amit tökéletesítve bemutatta, hogy ez járművek hajtására is alkalmas, pl.: mozdonyok, és ugye az autókhoz. Az Egyesült Államokban egy iparmágnás, Albert Augustus Pope vállalata honosította meg az elektromos autókat, melyek rendkívüli népszerűségnek örvendtek. Olyannyira, hogy a 19. század végére körülbelül minden harmadik jármű az USA-ban elektromossággal működött. Bár mikor megjelentek a piacon a benzines autók, a lelkesedés alábbhagyott ezen járművek iránt.

A nagy áttörés a 90-es években jött, mikor a nagy autógyártók, mint például a General Motors és a Toyota is felfedezték a villanyautókban rejlő profit lehetőségét és piacra dobták saját márkáikat. Állami projektek indultak az elektromos autók fejlesztésére és népszerűsítésére, nem beszélve arról, hogy mára már szinte minden nagy autóipari cég dobott piacra környezettudatos hibrid, illetve tiszta elektromos négykerekűt, sőt néhány vállalat, mint például a 2003-ban megalakult Tesla Motors kizárólag elektromos autók gyártását tűzte ki célul. Ennek eredményeképp mára már megközelíti a másfél milliót a forgalomba hozott elektromos gépkocsik száma, de az igazi robbanás a szakértők szerint még csak most jön, hiszen eddig minden évben megduplázódott a számuk.

(forrás: tesla.com)

Oké, ez mind szép és jó, de ha elektromos autó, akkor szennyezi-e egyáltalán a környezetet, és ha igen, akkor mennyire? Az ember egyből rávágná, hogy semennyire, hiszen elektromos árammal működik. A valóság azonban ennél egy kicsit szomorúbb. Azok az elektromos autók, amelyek olyan árammal lettek feltöltve, amely szénerőműből származik semmivel sem szennyezik kevésbé a környezetet, mint benzines vagy dízeles társaik, igaz csak közvetett módon. Ellenben a megújuló energiaforrások segítségével előállított áram által működtetett gépjárművek jelentősen csökkentik az üvegházhatású és a kipufogógázok mértékét. Szerencsére ezt a gyártók is felismerték és folyamatosan ösztönzik a kormányokat, hogy építsék ki az ehhez szükséges infrastruktúrát. Legjobb példa erre a holland FastNed elnevezésű rendszer, melynek lényege, hogy az autópályák mellett legfeljebb 50 kilométerenként felállított gyorstöltő-rendszereket napkollektorokkal látták el. Emellett sok villanyautós telepít otthonába napkollektort vagy szélkereket, így oldja meg az energiakérdést (pl.: Tesla Powerwall). 

Sok emberben él a tévhit, miszerint a villanyautók gyengék és lassúak. Az igazság az, hogy az elektromotorban nagyobb erő lakozik, mint hinnénk. Példának okáért a francia gyártású ”La Jamais Contente” (Az örök elégedetlen) már 1899-ben túllépte a 100km/órás sebességet, melyre a belső égésű motort használó autók sokáig nem voltak képesek. A száguldás mai szerelmeseinek pedig ott vannak a Tesla modelljei, melyek között találhatunk olyan típust is, mely több, mint 700 lóerővel és rendkívüli gyorsulásával (0-100km/h; 3,4s) sportautókat szégyenít meg.

A legnagyobb visszahúzó erő ezen autók esetében azonban mégis leginkább az áruk. A középkategóriás villanyautók ára újonnan is körülbelül 7 millió forintnál kezdődik, a jobbaké akár 20 millió forint fölé is rúghat. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy a fenntartási költségek jóval alacsonyabbak. Nincs olajcsere, nincsenek problémás alkatrészek, mint a sebességváltó, kipufogó-rendszer vagy az önindító, és a fékcsere is nagyon ritka. Az elektromos autók legnagyobb műszaki problémájának az előrejelzések az akkumulátort gondolták, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az öt éve működő aksik kifogástalan állapotban vannak.

Most pedig nézzük meg az elektromos autók lehetséges jövőjét. A villanyautók manapság is nagy népszerűségnek örvendenek, elsősorban a cégek körében. Ahhoz, hogy a népesség körében is széles körben elterjedjen, még sokat kell tenniük a gyártóknak és a fejlett országok kormányainak. Egyelőre adókedvezményekkel és előnyökkel (ingyenes parkolás, legális buszsáv-használat) próbálják az elektromos autók felé terelni a vevőket. Az Európai Unió is támogatja az e-autókat, leginkább a töltőállomások építését szorgalmazzák.

És akkor a nagy kérdés. Kiszorulhatnak-e a szénhidrogénnel működő autók az utakról? Valószínűleg igen, hiszen az energiahordozójuk, az olaj nem fog örökké a rendelkezésünkre állni. Környezetre ártalmas hatásuk miatt pedig több ország, mint például Norvégia (ahol most is a legnagyobb az egy főre jutó elektromos autók száma) célul tűzte ki a kivonásukat. Hogy az alternatíva tényleg az elektromossággal működő jármű lesz-e, az még a jövő kérdése. Egyet azonban már most is biztosan tudhatunk: az autóipar átalakulóban van…

(A cikk összeállításában nyújtott segítségért köszönet Csejtei Balázsnak.)

Horváth Marcell