Magyarország jelenlegi gazdaságpolitikája egyszerre tükrözi Orbán hatalmi céljait a magyarok
jogfosztott alattvalókká való degradálásán keresztül, és Orbán gazdasági céljait a magyarok olcsó
munkaerőként való kizsákmányolásán keresztül.
Ezt még inkább megerősíti a "Rabszolgatörvény" néven elhíresült módosítás a Munka törvénykönyvében.
A két fő kifogás:
- 400 óra éves túlórakeret
- 3 évenkénti elszámolás az egyenlőtlen munkabeosztásban dolgozóknak.
Ugyan a munkavállalói jogok korlátozásával és az alacsony munkabérekkel Magyarország
összeszerelő üzem jellege tovább erősíthető, de mivel egy közösségi vezetőnek nem a honfitársainak
a nyomorba taszításán és eltaposásán, hanem azok boldogulásán és felemelésén kell munkálkodnia,
ezért a tisztes megélhetést biztosító munkabéreknek az elérése nagyon is lényeges szempontnak
kellene lennie.
Ráadásul a túlságosan alacsony magyarországi munkabérek miatt a lakosság fogyasztása is alacsony
szintű és rendkívül árérzékeny is, így például a magyar mezőgazdasági termelőket is könnyen ki
tudják szorítani a szűkös hazai piacról azok a tőkeerős külföldi termelők, amelyek dömpingárakkal
képesek piaci részesedést kiharcolni maguknak a magyar termelők csődbe juttatásán keresztül.
Azon termékek esetében, amelyeket a legsúlyosabban érint a
termelési költségeket sem fedező fogyasztói áraknak a kialakulása, hatósági árszabályozással
minimális fogyasztói árakat kéne meghatározni kizárólag a kiskereskedelmi szektor
tekintetében. Értelemszerűen a minimális fogyasztói árak minden érintett termék esetében a magyar
termelők előállítási költségei alapján kerülnének meghatározásra.
Ezáltal a tejtől a sertéshúson át a mézig egyes termékek kiskereskedelmi átlagárai jelentősen
megdrágulnának, de ennek kompenzálására és az árak lehetőség szerinti szinten tartására ezen
termékek áfakulcsa drasztikusan csökkentésre kerülne. Így a magyar termelőknek a kiskereskedelmi
értékesítésben nem kellene számukra megnyerhetetlen árversenyekbe bocsátkozniuk, és a
kormányváltást követően felfutó a hazai termékeket népszerűsítő kampányoknak köszönhetően a
piaci részesedésüket is jelentősen növelni tudnák.
Mivel a hatósági árszabályozás kizárólag a kiskereskedelmi szektort érintené, így az áfakulcs
csökkenésében érintett termékeiket közvetlenül a fogyasztóknak értékesítő termelők jelentős
árelőnyre tudnának szert tenni például a szupermarketek polcain árusított import termékekkel
szemben.