A következő évtizedek egyik legégetőbb társadalmi problémáját a nyugdíjak helyzete fogja kirobbantani. DE, pontosan miről is van szó?

Ahhoz, hogy megértsük, ezt az egész dolgot, vissza kell mennünk az időben egészen az ókori zsidóságig. Abban az időben hogyan is működött a „nyugdíj” intézménye? A tízparancsolat kimondja: „Atyádat és anyádat tiszteld”, és ez az anyagi tiszteletre és támogatásra is parancsolt. Ez nem csak a zsidóságnál volt bevett szokás, de más társadalmaknál is működött. Azonban volt olyan civilizáció is, ahol az időseket, magukra hagyták, hogy nyugodtan tudjanak „elköltözni” egy másik életbe.

Az ipari forradalom jelentette a fordulópontok, addig a családok együtt élték mindennapjaikat, az idősek segítették nevelni a gyerekeket, az aktívak pedig ellátták idős szüleiket. Az urbanizációval ez füstbe ment, a fiatalok a városba költöztek, és nem tudtak gondoskodni szüleikről. A megoldás a felosztó-kirovó rendszer lett a befutó, amely a mai napig az állami nyugdíjrendszer alapját képezi a legtöbb társadalomban.

A jelenlegi nyugdíjrendszert felosztó-kirovó elven hozták létre még a XX. század elején, és a társadalmi szolidaritás elvén működik, vagyis az aktív dolgozók járulékaiból fedezik az idősebb generáció megélhetését. Ez mit is jelent? A nyugdíjunkat nem a saját befizetéseinket félretéve, azt kamatokkal növelten fizetik ki, hanem a későbbi munkavállalók járulékaiból. Persze ez kiválóan működik egy olyan társadalomban, ahol egyre nő a fiatal munkaerő. De ránk inkább az ellenkező vonatkozik: kevés gyerek születik, sokan minimálbérért, esetleg feketén dolgoznak, nő a várható élettartam. Tehát nő a nyugdíjasok száma a társadalom pedig öregszik.

 A rendszer megborul, nem lesz elég pénz a kasszában a nyugdíjak kifizetéséhez.

Amikor ezt a rendszert kitalálták, Magyarországon a várható élettartam 40 évnél kevesebb volt, ma 70-nél több.

JÖVŐ

Belátható, hogy a nyugdíjrendszer ebben a formában nem fenntartható és az is egyértelmű, hogy az alacsony születési trend megfordítása irreális elvárás rövidtávon. Az elvándorlás is jelentősen rontja a helyzetet, tekintettel arra, hogy a külföldi magyar munkavállalók az átlagnál jobban képzettek, többségében fiatalok és fiatal családosok, tehát pontosan az a réteg, akik nyugdíjjárulékára nagy szükség lenne most!

VAN MEGOLDÁS?

Léteznek egyes országokban ún. tőkefedezeti nyugdíjalapok, amelyek lényege, hogy amit befizetsz, és amit a nyugdíjalap a befektetési tevékenységével még hozzátesz, abból fog képződni a nyugdíjad. A világ legnagyobb ilyen alapja a norvég állami nyugdíjalap. Nálunk is megvolt az ehhez hasonló rendszer, azaz a magán-nyugdíjpénztári rendszer, amit felszámoltak. A kormány szerint el van intézve a nyugdíjkérdés egy Alaptörvény módosítással miszerint:

„Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson."

Dehogy, hiszen hoztak még egy törvényt:

„Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben.”

Ha te mégis szeretnél nyugdíjat a legjobb, ha saját magadat biztosítod. Három hivatalos megoldás van:

• nyugdíjbiztosítás: Az első és legfontosabb tehát, hogy a nyugdíjbiztosítás alapja, egy több mint 20 éve létező konstrukció, amely az államtól teljesen függetlenül működő, nemzetközi és gyakran több száz éves üzleti biztosító társaságok kínálataiban érhető el, ugyanúgy, mint egy kötelező- vagy lakásbiztosítás. Jellegét tekintve pedig ez egy saját nevünkre szóló megtakarítási számla, amely életbiztosítási védelemmel is kombinált. (Bővebben)
• nyugdíj előtakarékossági számla (NYESz): A NYESz számla egy speciális értékpapírszámla, ami nem úgy működik, mint egy bankszámla, itt nincs látra szóló kamat, csak értékpapírok. Ez azt jelenti, hogy te magad intézed a befektetéseidet, és adsz-veszel az állami szabályozás szerint megengedett értékpapírokból, ha szeretnél hozamot realizálni. Egyszerre csak egy NYESz számlád lehet, amit a NYESz-R jelzéssel kell ellátni. (Bővebben)
• önkéntes nyugdíjpénztár: Magyarországon a legrégebbi állami támogatással is rendelkező nyugdíj-előtakarékosság az önkéntes nyugdíjpénztár. Ez egy államilag támogatott nyugdíj előtakarékossági forma, ami részben azért jött létre, hogy a cégek béren kívüli juttatásként tudják támogatni a dolgozók nyugdíj előtakarékosságát. Fontos azonban azzal tisztában lenni, hogy a munkáltató által befizetett díjakra nem jár a 20%-os adókedvezmény. (Bővebben)