Bebizonyosodott, hogy EURÓPÁBAN van hely ahol, választási program nélkül és nem túlzok, ha azt mondom, kormányzás nélkül országgyűlési választást lehet nyerni. A gyűlölet és a félelemkeltés, felülírta a rendkívüli problémákat az oktatásban az egészségügyben..

De hiszen Orbán Viktor is megmondta: "A kormánynak nem az a dolga, hogy kormányozzon.."

Valószínűleg ezeket a sorokkal is nagyon jól tisztában voltak:

A „jobb félni, mint megijedni” álbölcsesség csupán, valójában félni semminél sem jobb. Ez az érzelem megbéníthat bennünket, önmagunkba és a világba vetett hitünket megrendíti, energiáinkat felemészti. Nem véletlen, hogy az ember leigázásának legegyszerűbb módja a félelemkeltés. Jól tudják ezt azok, akik a médián keresztül hatalmat gyakorolnak. Gondoljunk csak arra, hogy miről számolnak be a híradások. Ha az emberen eluralkodik a félelem, hajlíthatóvá és befolyásolhatóvá válik, lehetőségei beszűkülnek, keveset tud tenni magáért.

De mit is hittünk? A jól kiépített médiabirodalom, a hűbérúri berendezkedés, és Kubatov listák után? Önkényuralomban akartunk a Demokrácia nevű játékban nyerni... Olyan párt vagy olyan ember ellen, aki egyre inkább a kelet és Putyin felé helyezi figyelmét. Olyan ország vezetője felé, ahol az egyetlen esélyes ellenzéki jelöltet börtönbe záratták.

Visszatérve a médiabirodalomra, nem meglepő, hogy vidéken ilyen remekül teljesített a Fidesz, hiszen minden megyei napilap vagy Mészáros Lőrinc vagy Andy Vajna kezében van. Mindenféle megerőltetés nélkül napi szinten az emberek képébe tolták a Sorosozást, a migránsozást, és a jelenlegi kormány istenítését. 

Nem hülyének nézve az embereket... pont jutott pénz így választás előtt egy kis Erzsébet utalvány osztásra, egy kis téli "rezsicsökkentésre", hiszen dübörög a GAZDASÁG. Ez által persze fátylat borítanak az emberek a "korrupciós botrányok" sorozatos híreire, és magas rangú kormányzati tisztségviselők állítólagos bűneire. Úgy mondják, hogy: "De hát, ha más lenne hatalmon azok is lopnának."

Szomorúan néztem, ahogy több fiatal szerint már csak a külföld a járható út, és olyannyira kezdünk elszakadni Európától és az EU-tól, hogy ők nem szeretnének itt élni a kormány által dicsőített ILLIBERÁLIS ÁLLAMBAN.

A mai napon egy érdekes eseménynek lehettünk szemtanúi. A Fidesz képviselői kivonultak a a Nemzetbiztonsági Bizottság üléséről, mivel azon Szél Bernadett is megjelent.

A gyűlést még január 18-án, Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke hívta össze a mai napra, hogy az illetékes szervek számoljanak be a "titokban befogadott" 1300 menekültről és a "Soros-tervről". Az ülésre várták Orbán Viktor miniszterelnököt is, ám mondanunk sem kell, nem jelent meg. Egyébként az bizottság összehívását  a Jobbik és az LMP is támogatta.

Na de miért is vonultak ki a fideszes képviselők az üléséről? A választ maga Németh Szilárd adta meg, még a Pesti Srácoknak adott interjújában, ahol arról beszélt, ha megjelenik Szél Bernadett is a bizottság ülésén, akkor megteszik azt, hogy kivonulnak a teremből, mert szerintük Szél Bernadett Soros György érdekeit szolgálja, és nem szeretnék, ha a politikus fontos információkhoz jutna ezen az ülésen. Fontos lehet megemlíteni, hogy korábban ki is akarták tiltani Szél Bernadettet erről az ülésről, de mivel ő is a testület tagja, ezért ezt nem tehették meg. Nem elfejtendő tény az sem, hogy a bizottsági ülés nyilvános volt, tehát az elhangzott dolgokról nem csak Szél Bernadett tudott volna, hanem gyakorlatilag mindenki, aki nyomon követi az eseményt. 

(MTI Fotó: Kovács Tamás)

Molnár Zsolt azt mondta, az állítólagos "Soros-terv" létezéséről eddig semmi konkrétumot nem kaptak (lásd : bizonyítékot rá), ezért szívesen fogadták volna a miniszterelnököt is, hogy mutasson fel valamit az ügy érdekében. 

A fideszesek az ülés elején még teljes létszámban képviseltették magukat, ám Németh Szilárd közölte, amíg az LMP-s képviselő a teremben van, addig nem hajlandók a "Soros-tervről" beszélni (még egyszer mondom, nyilvános ülés volt). Szél persze nem tágított, így a testület fideszes tagjai szépen el is hagyták az üléstermet. 

Mirkóczki Ádám, jobbikos képviselő szerint, ha Szél Bernadett tényleg nemzetbiztonsági kockázatot jelent, akkor az a belügyi szerveknek nagyon kellemetlen tud lenni, mivel a bizottság tagjaként át kellett esnie egy nemzetbiztonsági átvilágításon. Ha ezek után a képviselő asszony még mindig kockázatot jelent, akkor az illetékes hatóság valamint nagyon nem jól végzi a dolgát, ha pedig nem is jelent kockázatot, akkor Németh Szilárd és a Fidesz hazudik. 

Szél Bernadett elmondása szerint most sem kaptak bizonyítékot a Soros-terv létezéséről, mert ,,ahogy boszorkányok nincsenek, úgy Soros-terv sem létezik", valamint

a Fidesz megpuccsolta a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését.

Molnár azt is mondta, ha a kormány nem hajlandó érdemben reagálni, akkor Soros Györgynek fognak küldeni egy levelet, amelyben megkérdeznék, hogy létezik-e olyan, hogy "Soros-terv". A képviselő szerint, ha megérkezik a válasz, akkor minden ki fog derülni, és az ügyet le lehet zárni.

Horváth Marcell

Újabb gyalázatkampányt indít a Fidesz Soros György ellen, ezzel tovább folytatják a műbalhéjukat.
Az Origo nevű propaganda lapban kedden hoztak nyilvánosságra a kormány újabb őrült „tervét”.

Olyan javaslatot tárgyalnának, meg amely lehetővé tenné Soros György kitiltását Magyarországról.
Az előbb említett lap azt állítja:

“Az elmúlt hetekben is több olyan hír látott napvilágot, amely arról szólt, hogy Soros György hogyan vásárol meg baloldali politikusokat és ál civileket, hogy a magyar politikai életet befolyásolja, és Magyarország érdekeivel ellentétes döntéseket erőszakoljon ki.

Majd szinte a hír megjelenésével egy időben a Fidesz ezt osztotta meg a közösségi felületén. 

 

Reakciónk erre: Alaptörvény: XIV. cikk

 (1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet.

Kedd délután a 444 szerkesztőségének lépcsőházi külső bejáratánál, egy operatőrhöz hasonló személy volt jelen aki a kaputelefonon kereste a számokat. A kifele tartó 444-es szerkesztő megkérdezte kit keres, mire azt felelte, hogy a 444-et és a közmédiától jött. Az épületet elhagyó személy elmondta a kaputelefon számát, majd elment.

Az operatőr ám nem vette igénybe a csengőt, és feltehetőleg sci-fi-be illően surrant fel a 444 szerkesztőségének ajtaja elé.

Majd, pár perccel később két 444-es szerkesztő, észrevette az ajtót filmező operatőrt, aki nem akart válaszolni arra, hogy hogyan hívják, mit keres itt és, hogy miért nem kért erre engedélyt.

Videó az esetről:

A 444 szerkesztősége megkereste a közmédiát az üggyel kapcsolatban, amire ezt a közleményt adták ki:

Ahogyan minden magyar médiaszereplő, kollégáink is csak a dolgukat végezték. Önöknél éppen vágóképeket készítettek a Médiaklikk c. magazinműsorunk legfrissebb adásához.

Az újságírók a bíróságok jogértelmezése alapján közszereplőnek minősülnek, ezért különös dolog, hogy pont az a 444.hu tesz fel szemrehányó kérdéseket, ahol mindennaposak közszereplőket előnytelen helyzetben ábrázoló lesifotók; így az előzetes engedélykérésre történő hivatkozásukat sem tudjuk értelmezni. Ahogyan az is egy különös sajtóetikai érvelés, hogy kollégáink csengetés nélkül mentek be a lépcsőházba.

Kollégáink nem Önöket személyesen, hanem a helyiséget vágóképezték, ahol Önök dolgoznak.

Az Arany emlékév okán a költő barátjának, Petőfi Sándornak ide vágó, vagy talán éppen a 444-nek írt sorait idézzük: »Más szemében, ő a szálkát megleli, az Övében a gerendát feledi. A deákné vászonánál Ő se jobb: engem dönget a lopásért, s szinte lop, lopni jár ő...«

Tisztelettel,
MTVA Sajtóiroda” 

Forrás:444.hu

Theresa May bejelentette, hogy előrehozott választások lesznek Angliában. Ezt a kormányfő azzal magyarázta, hogy stabilitásra és biztonságra van szükség az Európai Unióból való kilépés lefolytatásához. May szerint az ellenzék gyengíti az egységet és ezáltal az ország tárgyalási pozícióját és erejét is az EU-val szemben.

Ezzel a döntéssel a miniszterelnök asszony bármennyire is vulgárisan hangzik „segget csinált a szájából”, hiszen pár hónappal ezelőtt még azon az állásponton volt, hogy semmilyen esetben nem tartanak időközi választásokat, mivel a népszavazás megfelelő felhatalmazást adott neki és a kormánynak, hogy problémamentesen lefolytassa a kilépést, és az csak bizonytalanságot okozna.

A hírek szerint nem sikerült megegyezni a közös piac és a többi előnyök megtartásával való kilépésről. Brüsszel álláspontja, hogy ha valóban ki akar lépni Anglia ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rájuk, mint bármely EU-n kívüli országra.

May azt nyilatkozta, hogy:

Ha most nem tartunk parlamenti választásokat, folytatódna (az ellenzék) politikai játszadozása (…) A Westminster megosztottsága veszélyezteti azt a képességünket, hogy sikert kovácsoljunk a Brexitből.

"A holnapi napon (a parlamentben) szavazzanak a választásra. Tegyük le az asztalra a javaslatainkat és a programunkat és döntsön a nép."

A mai napon May már be is nyújtja az ezt tartalmazó javaslatot az alsóháznak. A kiírásához a képviselők kétharmadának támogatása szükséges, a brit Munkáspárt is támogathatja ezt.

Közben a font árfolyama zuhanni kezdett…

Nagy fába vágom most a fejszémet, ezzel a cikkel, mint első tudományos cikk az oldalon, de azért megpróbálom. Először is kezdjük az autózás történetével. Az első négyütemű belső égésű motort Nikolaus August Otto készítette el 1876-ban, aki "csak" egy kölni származású utazó kereskedő volt. Ezt a motort használta fel elsőként Karl Friedrich Benz 1866-ban. A teljesen maga szerkesztette járművet, melyet csak 3 kerékkel látott el, Benz Patent-Motorwagen-nek nevezte el. A mai gyártósoros technológiától teljesen eltérő módon szerelték össze ezeket a kocsikat. Kézzel. A Ford T-modell volt az első autó, ami ilyen gyártósoron készült. Fontosnak tartom kiemelni a T-modell magyar vonatkozást, hiszen Galamb József volt a Ford gyár első főmérnöke, akinek a tervei alapján elkészült az első Ford típusú gépjármű.

Ezek az első, kezdetlegesnek mondható, ám abban az időben igazi kuriózumnak tartott közlekedési eszközök először csak hintók, korabeli lovaskocsik külsejét kapták, tele derékszöggel, nagy légellenállással, bár akkor még esz senkit sem zavart, hiszen ezekkel az alkalmatosságokkal találkoztak nap mint nap és a motor teljesítményét sem rontotta óriási mértékben. Ám ahogy egyre jobb motorokat fejlesztettek ki, szükségessé vált az aerodinamikusabb dizájn. Ennek a gondolatnak volt talán az első képviselője Ferdinand Porsche a Volkswagen Bogár típusú autókkal (1937). Itt már megjelent az autó szinte egész felületét befedő karosszéria, kényelmesebb, elszeparált utastér, ami szélvédővel is védte az utasokat a menetszéltől. Ezek mellett helyett kapott még a csomagtartó, a pótkerék és a különálló sárvédők. Röviden összefoglalva: az autóipar folyamatosan fejlődött és fejlődik most is.

És akkor térjünk át az elektromos autókra. Ha már a T-modellnél volt magyar érdekeltség, akkor itt miért ne lenne? Ugyanis Jedlik Ányos 1828-ban kifejlesztette az elektromotort, amit tökéletesítve bemutatta, hogy ez járművek hajtására is alkalmas, pl.: mozdonyok, és ugye az autókhoz. Az Egyesült Államokban egy iparmágnás, Albert Augustus Pope vállalata honosította meg az elektromos autókat, melyek rendkívüli népszerűségnek örvendtek. Olyannyira, hogy a 19. század végére körülbelül minden harmadik jármű az USA-ban elektromossággal működött. Bár mikor megjelentek a piacon a benzines autók, a lelkesedés alábbhagyott ezen járművek iránt.

A nagy áttörés a 90-es években jött, mikor a nagy autógyártók, mint például a General Motors és a Toyota is felfedezték a villanyautókban rejlő profit lehetőségét és piacra dobták saját márkáikat. Állami projektek indultak az elektromos autók fejlesztésére és népszerűsítésére, nem beszélve arról, hogy mára már szinte minden nagy autóipari cég dobott piacra környezettudatos hibrid, illetve tiszta elektromos négykerekűt, sőt néhány vállalat, mint például a 2003-ban megalakult Tesla Motors kizárólag elektromos autók gyártását tűzte ki célul. Ennek eredményeképp mára már megközelíti a másfél milliót a forgalomba hozott elektromos gépkocsik száma, de az igazi robbanás a szakértők szerint még csak most jön, hiszen eddig minden évben megduplázódott a számuk.

(forrás: tesla.com)

Oké, ez mind szép és jó, de ha elektromos autó, akkor szennyezi-e egyáltalán a környezetet, és ha igen, akkor mennyire? Az ember egyből rávágná, hogy semennyire, hiszen elektromos árammal működik. A valóság azonban ennél egy kicsit szomorúbb. Azok az elektromos autók, amelyek olyan árammal lettek feltöltve, amely szénerőműből származik semmivel sem szennyezik kevésbé a környezetet, mint benzines vagy dízeles társaik, igaz csak közvetett módon. Ellenben a megújuló energiaforrások segítségével előállított áram által működtetett gépjárművek jelentősen csökkentik az üvegházhatású és a kipufogógázok mértékét. Szerencsére ezt a gyártók is felismerték és folyamatosan ösztönzik a kormányokat, hogy építsék ki az ehhez szükséges infrastruktúrát. Legjobb példa erre a holland FastNed elnevezésű rendszer, melynek lényege, hogy az autópályák mellett legfeljebb 50 kilométerenként felállított gyorstöltő-rendszereket napkollektorokkal látták el. Emellett sok villanyautós telepít otthonába napkollektort vagy szélkereket, így oldja meg az energiakérdést (pl.: Tesla Powerwall). 

Sok emberben él a tévhit, miszerint a villanyautók gyengék és lassúak. Az igazság az, hogy az elektromotorban nagyobb erő lakozik, mint hinnénk. Példának okáért a francia gyártású ”La Jamais Contente” (Az örök elégedetlen) már 1899-ben túllépte a 100km/órás sebességet, melyre a belső égésű motort használó autók sokáig nem voltak képesek. A száguldás mai szerelmeseinek pedig ott vannak a Tesla modelljei, melyek között találhatunk olyan típust is, mely több, mint 700 lóerővel és rendkívüli gyorsulásával (0-100km/h; 3,4s) sportautókat szégyenít meg.

A legnagyobb visszahúzó erő ezen autók esetében azonban mégis leginkább az áruk. A középkategóriás villanyautók ára újonnan is körülbelül 7 millió forintnál kezdődik, a jobbaké akár 20 millió forint fölé is rúghat. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy a fenntartási költségek jóval alacsonyabbak. Nincs olajcsere, nincsenek problémás alkatrészek, mint a sebességváltó, kipufogó-rendszer vagy az önindító, és a fékcsere is nagyon ritka. Az elektromos autók legnagyobb műszaki problémájának az előrejelzések az akkumulátort gondolták, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az öt éve működő aksik kifogástalan állapotban vannak.

Most pedig nézzük meg az elektromos autók lehetséges jövőjét. A villanyautók manapság is nagy népszerűségnek örvendenek, elsősorban a cégek körében. Ahhoz, hogy a népesség körében is széles körben elterjedjen, még sokat kell tenniük a gyártóknak és a fejlett országok kormányainak. Egyelőre adókedvezményekkel és előnyökkel (ingyenes parkolás, legális buszsáv-használat) próbálják az elektromos autók felé terelni a vevőket. Az Európai Unió is támogatja az e-autókat, leginkább a töltőállomások építését szorgalmazzák.

És akkor a nagy kérdés. Kiszorulhatnak-e a szénhidrogénnel működő autók az utakról? Valószínűleg igen, hiszen az energiahordozójuk, az olaj nem fog örökké a rendelkezésünkre állni. Környezetre ártalmas hatásuk miatt pedig több ország, mint például Norvégia (ahol most is a legnagyobb az egy főre jutó elektromos autók száma) célul tűzte ki a kivonásukat. Hogy az alternatíva tényleg az elektromossággal működő jármű lesz-e, az még a jövő kérdése. Egyet azonban már most is biztosan tudhatunk: az autóipar átalakulóban van…

(A cikk összeállításában nyújtott segítségért köszönet Csejtei Balázsnak.)

Horváth Marcell

(hvg.hu)

Az elmúlt pár napban sorozatos tüntetéseknek lehettünk tanúi a fővárosban és az egész országban egyaránt. Több ezren vonultak utcára a CEU ügy miatt, de nagy részt nem CSAK ezért kiabálhatták az "Orbán takarodj" rigmust a sok közül. Ez egy nagyon összetett dolog. Ha nem lennének alapból is gondok az országban, akkor nem valószínű, hogy ennyien és ilyen hevesen vennének részt a CEU ellen futó demonstrációkon. Ekkora megmozdulás talán az internetadó ellen volt látható, de olykor már a 2006-os utcai összecsapásokra emlékeztetett. Igaz ez az érzés csak akkor fogott meg, mikor egy-egy létesítménybe bekívántak jutni a tüntetők, és ezért lökdösődésbe is belementek a "nép védelmezőivel". De egyébként tényleg nagyrészt békés demonstrációk voltak.

(origo.hu)

Mindenki tudja már, hogy az Orbán-féle rendszernek szüksége van egy fő ellenségre, akivel vagy amivel eltudják terelni az emberek figyelmét az általános problémákról. Ez most nem más mint, Soros György és egyeteme. Azt hiszem senki nem fog meglepődni, ha az internetadóhoz hasonlóan ezt a törvényt is visszavonja a kormány, csak hogy mentsék a bőrüket.

De várjunk csak! Közelednek a 2018-as választások! Kevesebb, mint egy év van hátra a kampányidőszakig. Lázár János pedig, vészjóslóan már azt nyilatkozta, hogy az elmúlt harminc év legdurvább kampánya következik. De ha körbenézünk, nem is olyan nehéz észrevenni, hogy a kampány már elkezdődött. A Fidesz ahogyan, az előbb említettem ellenséget állítanak be saját magukkal szembe, melyet Soros György mellett az EU-ban is találtak. Nemzeti Konzultáció..."Állítsuk meg, Brüsszelt!" Ezekre a Jobbik is megpróbált válaszolni, a "Ti dolgoztok, ők lopnak" plakátokkal, de persze nem olyan mértékben, mint ahogyan a kormányerők tehetik.

Furcsán hangzik, de ezeket a sorozatos tüntetéseket, a Fidesz tudatosan provokálhatta ki, nagyon is eszesen, amit én nem is vonok és vontam eddig kétségbe. Gondolhatják, ha a nép most ki ereszti a gőzt és a feszültséget nem marad szufla a választásokig... De, ha ez a lendület a demonstrálók körében megmarad, ami a látottak alapján nem olyan lehetetlen dolog lehet, hogy a baloldal vagy a Jobbik szavazókat csalogathatnak és megszorongathatják a Fideszt 2018-ban. Ha ez így lesz, a Fidesznek minden erejét be kell vetnie és még akár, tűzifát is kell osztaniuk a voksokért cserébe... 

Azt hiszem minden elfogultság nélkül állíthatom, hogy a Magyarországi sajtó- és médiapiac nagy részét Orbán Viktorhoz köthető emberek uralják. Miniszterelnökünk nagyon jól tudja, ha uralja a sajtó minden szegletét nagy problémája nem lehet…

Sikerült kiviteleznie:

"Amiről Putyin csak álmodott, de sosem mert megtenni"

2014.06.03-án látott napvilágot egy hír, miszerint az online sajtó egyik kiemelkedő oldala az Origo.hu főszerkesztőjét elbocsájtották pozíciójáról. Az esetről a 444.hu számolt be legelőszőr, és többször kitérnek arra a lehetőségre, hogy a váltás hátterében politikai erőjáték lehet. A szerkesztőség nem értett egyet a döntéssel, és ők sem érezték biztonságban - teljesen érthetően - állásukat. Mellesleg nem kérték ki véleményüket sem az új főszerkesztő kiválasztásánál. Sálinger Gergő helyére Pálmai L. Ákos, az Origo Zrt. Televíziós és Webvideó üzletág irányítója került. Vaszily Miklós, az Origo Zrt. vezérigazgatója így reagált: „a főszerkesztő-váltás az integrált tartalom-előállítási stratégia megvalósításának érdekében történt.” 

Második állomás „eme nemes ügy” eléréséhez, mikor is Simicska összeveszett volt kollégiumi szobatársával Orbánnal. Mindez nyilvánvalóan következménnyel járt a milliárdos üzletember médiabirodalmában. Simicska nagy meglepetésére, benyújtották felmondásukat az ő irányítása alatt álló médiumok vezetői. Simicska mindezek után azt nyilatkozta, „kurvára meglepetésként érte” a dolog. A felmondók között találhatóak a Magyar Nemzet, a Lánchíd rádió és a HírTV akkori vezetői. Később már indulatosabban nyilatkozott: ,,árulásnak tartom, és mellbe vágott (…) bemegyek és kivágok mindenkit".

A Pesti Srácok is úgy értesült az érintettektől, hogy a lemondásról Simicska ellenében döntöttek, mert nem kívánnak részt venni a korábban Simicska által említett ,,totális médiaháborúban” és ,,180 fokos fordulatot téve” nem kívánnak szakítani az eddig képviselt szakmai és közéleti álláspontjukkal.
A lemondások előtt nyilatkozott egy érdekeset az Origónak:

„Orbán Viktornak csak a lojális média kell, a kritikai hangút és az ellenségest ezért ellehetetleníti.”

Majd 2015 szeptemberében a Napi Gazdaság eltemetésével, megindult az előbb említett laphoz hasonlóan kormány közeli Magyar Idők, mely a nyomtatott sajtóban és online is elérhetővé vált. Akkori beharangozójuk megállapította: „olyan űr támadt a hazai országos politikai napilapok piacán, amelyet reményeink szerint a Magyar Idők tud majd színvonalasan betölteni”. A lap szerkesztését pedig „konzervatív, hazafias, de európai szellemben” kívánják szerkeszteni. Sokatmondó, hogy az első számban a hírek mellett többek között egy Rogán Antal-interjú jelent meg.

Ezek után jött Habony Árpád és a frissen alapított médiafelületei. Elindult egy újabb kormányközeli médiabirodalom Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. ingyenes terjesztésű hetilapja, a becsődölt Helyi Téma helyébe lépő Lokál, és annak online kiadása, a Lokál.hu. Miért is kormányközeli? A Modern Media Group felét Orbán Viktor titokzatos tanácsadója, Habony Árpád birtokolja, a másik felét pedig az a Győri Tibor, aki az előző ciklusban a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős vezetője volt. A Lokál mellett alakultak még az előzőhöz hasonlóan a Kormány által készített reklámokkal teletömött oldalak köztük a Ripost, a Faktor és a 888.hu.

2015 októberében a TV2 kereskedelmi csatornát sikerült megszereznie Andy Vajnának. Egészen zavaros ügy volt ez hiszen, Fonyó Károly cége, a Megapolis Media Zrt. kirúgta a TV2 két ügyvezetőjét, Yvonne Perla Dedericket és Simon Zsolt Jánost. Fonyó szerint a TV2 két napja már az övé volt, így az ügyvezetők nem adhatták volna el most Andy Vajnának, akinek a cége néhány órával később kiadott egy közleményt, hogy de bizony a TV2 az övék. A társaságnak este ügyfélpartija van egy budapesti belvárosi szórakozóhelyen.
Az előbb említett közleményben: „A Magyar Broadcasting Co. Kft. a mai napon adásvételi szerződést írt alá a TV2 Média Csoport Kft. 100%-os üzletrésze és a CEE Broadcasting Limited alaptőkéjének 100%-át megtestesítő részvényei megszerzéséről…”

Persze mentek a találgatások, mi szüksége volt Andy Vajnának Magyarország második legnagyobb kereskedelmi csatornájának megvásárlására?! A válasz egyszerű: az új jobboldali, kormányhoz kötődő médiabirodalom építésének és megerősítésének egy részét Andy Vajnára bízhatták.

Decemberben pedig eladták az Origót, országunk egyik leglátogatottabb híroldalát. Az egyik félről a Magyar Telekom, míg a másik oldalról a New Wave Media Kft. A pénzügyi ügylet a 100%-os tulajdoni jogról szól, mintegy 4,2 milliárd forint értékben. A kérdés már csak annyi, hogy a New Wave melyik kormány közeli ember érdekeltségéhez tartozhat. A válasz nem más, mint Szemerey Tamás, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére.

Egy hatalmas állomás következik, mely az egyik legnagyobb felháborodást váltotta ki az országban, a sokak által kedvelt, baloldalinak mondott, Népszabadság napilap felfüggesztése. Az újság a Mediaworks Zrt. tulajdonában állt. A hírek alapján egyáltalán nem értesítették a szerkesztőséget előre erről a megdöbbentő lépésről. A Mediaworks azt írta, a jelenlegi üzleti modell működtetésével a Népszabadság a teljes cégcsoport eredményeit negatívan befolyásolja. Találgatások szerint, a Mediaworks-nek is kormányhoz közeli tulajdonosa lehet, és hogy céljuk a regionális média kézbe vétele. Ennek volt köszönhető a Pannon Lapok Társaságának megvásárlása, hiszen e társasághoz tartoztak a 13 megyei napilap kiadásának jogai.

Előző év októberében, az előbb említett Mediaworks 100%-os tulajdonrészét megvásárolta az Opimus csoporthoz tartozó OPIMUS PRESS Zrt. Jön a meglepetés, ja nem... „Mészáros Lőrinc jelenléte két nagyobb, az Opimushoz kerülő mezőgazdasági cégbeli érdekeltségei erősítik, a Csabatáj és Hidasháti Zrt.-kben jó eséllyel a sor végén szintén ő vette kezébe a gyeplőt. Emellett az Opimus győri építőipari cégében, az Euro Generálban is két közeli Mészáros ember lett a vezető, a már említett Csík mellett Schmidt Zoltán. Ő Mészáros családi cégének, a felcsúti Fejér-Bál Zrt-nek is az ügyvezetője.”

November végén megszűnt az utolsó, egész országban elérhető kereskedelmi rádió, a Class FM. Nem kapták meg a frekvenciaengedélyt így már csak digitálisan hallgatható az a rádió, mellyel addig a rádiózók nagy része ébredezett. Ezáltal a közrádiókon kívül, nem maradt olyan független rádió mely az egész országban fogható lenne.

Decemberben végül (eddig), Orbán Viktor jó barátja  alias Mészáros Lőrinc megvásárolta az addig Széles Gábor tulajdonában lévő Echo TV-t. Széles azzal magyarázta a tranzakciót, hogy a magyar buszgyártásban szeretne vezető szerepet vállalni, hogy néhány év múlva ne legyen kérdés milyen járműveket vásároljanak a hazai társaságok.

Talán zárásként megemlíthetem a 444.hu által készített interjút, melyben Mészárost kérdezik új csatornájával kapcsolatban. Mindenek előtt:

"Jó tévét szeretne", amire a Fidesz majd támaszkodhat a kampányban.

"A Magyar Országgyűlés 2014. február 6-án 256 igen, 29 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a magyar-orosz atomenergetikai együttműködésről szóló egyezmény kihirdetését szolgáló T/13628. számú törvényjavaslatot. A szavazáson résztvevő képviselők 89,2 százaléka támogatta a nemzetközi szerződést. Az előkészítő munka elvégzésére az MVM csoport 2012. július 26-án hozta létre az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot"

- áll mindez (és még sok más) Paks II. honlapján.

2016 szeptemberében a beruházás megkapta a környezetvédelmi engedélyt, bár az első fokon meghozott határozatot több környezetvédelmi szervezet is megfellebbezte, a telephelyengedélyt az Országos Atomenergia Hivatal mondjuk megadta, ami jogerőre is emelkedett. Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos elmondása szerint az Európai Bizottság (EB) márciusban lezárta a Paks II. beruházás állami támogatására vonatkozó vizsgálatot, ezzel szabad utat adva a projekt megvalósításának. Véleménye szerint az EB kimondta, hogy a projekt nyereségtermelés képes és nem okoz nagy torzulást a hazai energiapiacon.

Az más kérdés, hogy ha Aszódi Attila véleménye mennyire mérvadó Margrethe Vestager, az európai gazdasági versenyt felügyelő EU-biztosa véleményével szemben, mert az ő állítása szerint az Európai Bizottságnak nem feladata, hogy amiatt vegzáljon egy beruházást, mert veszteséges és rengeteg pénzbe kerül. Ha tehát Magyarország felvállalja a bővítést, az a saját döntése és boldoguljon vele, ahogy tud. Mindezek mellett az EB azt is megállapította, hogy a beruházás csak piaci alapon nem valósítható meg és állami támogatásra is mindenképpen szükség lesz. Ezen megállapítás "véletlenül" pont egybevág a Greenpeace Magyarország megbízásából készült Candole Partners-tanulmány következtetéseivel, mely azt is kimutatta, hogy Paks II. üzemeltetéséhez akár évi 285 milliárd (!) forint állami támogatásra is szükség lehet. 

Sajnos kár tagadni, hogy Paks II. csak tovább növelné az amúgy is súlyos orosz energiafüggőséget (lásd kőolaj és földgáz). Készült egy érdekes reprezentatív közvélemény-kutatás, melyből kiderül, hogy a magyar emberek többsége elutasítja az orosz hitelből, orosz állami vállalat (Rosatom) által épített Paks II-t. Ellenben ezen az emberek sokkal inkább támogatják a megújuló energiaforrásokat. A már feljebb említett 285 milliárd forintból, akár 253 ezer hazai háztartás áramszükségletét is meg lehetne oldani - derül ki szintén a Candole Partners-tanulmányból.

,,Az állami támogatás azt jelenti, hogy az új atomerőművet a magyar lakosságnak kéne megfizetnie. Az Unió által támasztott feltételekkel pedig tovább növekedtek a projekt kockázatai és várható veszteségessége. A mai brüsszeli döntés még egyértelműbbé teszi: Paks II-t nem szabad megépíteni Magyarországnak"

- mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország energiakampány-felelőse. 

Paks II-ről többször is megpróbáltak ellenzéki politikusok népszavazási kérdést indítani a Nemzeti Választási Bizottság felé, mind hiába. Az NVB tagjainak többsége a kérdések megtagadásakor többször hivatkozott arra, hogy azok nem felelnek meg a választópolgári és jogalkotói egyértelműség követelményének. A Párbeszéd erre az indoklásra, úgy reagált, hogy az NVB

,,rossz szokásához híven politikai megrendelést teljesített. A kifogás teljesen megalapozatlan, és csak azt bizonyítja, hogy az NVB a jogszerűség helyett a párthűséget tekinti vezérlő elvnek."

 Íme a kérdések:

1. ,,Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosította a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?"
2. ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan új energiastratégiát fogadjon el, amely minden más energiatermelési megoldáshoz képest elsőbbséget ad a megújuló energiának?"
3. ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány éljen a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló szerződésben foglalt jogszerű felmondás lehetőségével?" 
4. ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse, hogy a megújuló energia lakossági használata minden más energiaforrást megelőzzön?"
5. ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a következő 50 évben atomenergetikai beruházás valósuljon meg Magyarországon?"

Az első kérdés Jávor Benedek (Párbeszéd) kérdése volt, melyet azzal az indokkal utasított el az NVB, hogy a kérdés nem volt egyértelmű, mert nem világos, hogy mit jelent az előnyben részesítés.
A második kérdés Szél Bernadett (LMP) tollából származik, melyet azért utasítottak el, mert ez a kérdés sem volt egyértelmű abban a tekintetben, hogy mit jelent az ,,elsőbbséget ad" kifejezés.
A harmadik kérdés szintén Szél Bernadetté volt, ami tiltott tárgykörbe tartozik, ezért szintén elutasításra került.
A negyedik kérdés Ungár Péter LMP-elnökségi tag kérdése volt, de ez sem volt egyértelmű.
Az ötödik kérdés, Ungár második kérdése egy eredményes népszavazás esetén nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettség végrehajtását érintené, még akkor ism ha nincs megjelölve az érintett törvény. Emellett a népszavazás 3 évig köti az Országgyűlést és a kérdésben megfogalmazott 50 év jelentősen túlmutat ezen időkorláton.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, a paksi atomerőmű jóval olcsóbban állíthat majd elő áramot, mintha azt a nemzetközi piacról finanszíroznánk. Az államtitkár elmondása szerint a beruházás 2018-ban indul majd el, és csúszás esetén sem történhet meg, hogy a két blokk 10 éven át egyszerre működjön. Az államtitkár szerint nem várható, hogy sokszorosára növekedjenek a költségek (ami most is 3000 milliárd forint), sőt, esküt tett arra, hogy nem fognak emelkedni a költségek. Azt most hagyjuk, hogy mennyit ér az ő esküdözése (khm Puskás stadion).

Ha már költségemelkedések, akkor ugye korrupció. Magyarország a 2016-os adatok alapján az 57. helyet foglalja el a Transparency International által készített Korrupció Érzékelési Indexen (CPI). Ez 2011 óta a legrosszabb eredmény. Ezzel a hellyel egy szintre kerültünk Romániával és Jordániával. Európában nálunk rosszabb helyzet a felmérés szerint csak Olaszországban, Görögországban és Bulgáriában van. Arról már nem is beszélve, hogy a kormány a Paks II-vel kapcsolatos iratokat, szerződéseket 30 évre titkosította.

Véleményem szerint Magyarország sokkal jobban járt volna, ha nem atomenergiába fektet be, hanem a megújuló energiákba: szélerőművek, napelemek, geotermikus erőművek stb. Ezzel elkerülhetővé válna a még nagyobb orosz-függőség is és nem adósodnának el az elkövetkező pár generáció tagjai sem.

Horváth Marcell

Lássuk, hogyan is kezdődött ez a furcsa konfliktus az elmúlt héten. Nagy felháborodást váltott ki az egész világban, a kedden Szíriában elkövetett vegyifegyver támadás. Nem meglepő hiszen, az áldozatok között nagyon sok gyerek is életét vesztette, melyről videót is közzé tettek. A BBC azt is megírta, hogy a szír csapatok mellett OROSZ erők is részt vettek a támadásban. Az előbb említett videón látható ahogy, a mentőalakulat locsolja a veszélyes anyaggal beborított testű embereket. A szír kormányerők nem vállalták fel, hogy ők hajtották volna végre a hírek szerinti 58 ember halálos áldozattal járó beavatkozást.

Majd jött a nem várt fordulat...

Az USA pénteken hajnalban rakétatámadást hajtott végre egy szír légi bázis körül, válaszolva a kedden végrehajtott vegyifegyver támadásra. Trump természetesen sajtótájékoztatót tartott az esettel kapcsolatban, melyen kijelentette, hogy megbizonyosodtak arról, hogy Aszad szíriai elnök rendelte el a gáztámadást.

Nem lehet vita tárgya, hogy Szíria tiltott vegyi fegyvereket vetett be, s ezzel megsértette a vegyi fegyverek betiltásáról rendelkező nemzetközi egyezményt, továbbá figyelmen kívül hagyta az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgetését is

Az amerikai külügyminiszter az eset kapcsán újból Oroszország és Putyin felelősségét firtatta, miszerint nem bizonyosodtak meg a Szíriával megkötött megállapodásról, miszerint minden vegyifegyver készletet meg kellett volna semmisíteni. Majd hozzátette fokozva a feszültséget, tájékoztatták Oroszországot a beavatkozásról de nem kérték engedélyüket. 

Erre később orosz oldalról érkezett válasz:

Ez a lépés súlyosan veszélyezteti az amerikai-orosz kapcsolatokat, amelyek enélkül is siralmas állapotban vannak...

- hangsúlyozta Vlagyimir Putyin szóvivője.

Ma egy újabb feltételezés látott nap világot, miszerint Trump ezzel a lépéssel azt akarta bizonygatni, hogy semmi köze Moszkvának az ő hatalomra kerüléséhez, a sok váddal ellentétben. Mindez sikerült is neki, hiszen korábbi riválisa Hillary Clinton is dicsérte a légi beavatkozást. Ám ennek volt egy hátul ütője hiszen sok volt támogatója fejezte ki felháborodását a közösségi médián, és sokan már azt is megírták bánják, hogy rá szavaztak.  

Zárásként a brit védelmi miniszter kiállt az amerikaiak mellett, Moszkva behódolását várva :D

"Oroszország is felelős a szíriai vegyifegyver támadásért...

és csak úgy vethetünk véget a szíriai nép szükségtelen szenvedéseinek, ha Moszkva is megérti a csütörtök éjszakai (amerikai) légitámadás üzenetét"